Society and Lifestyles –

Ezerszázéves történelmünkből (28): Árpád-házi királyok kora (8)
  

Az Árpád-kor népessége

896-1301

Folytatás az ÚMÉ 2002/IV. számából


A honfoglaláskori (896) magyarság lélekszámát történészeink 400-500 ezer főre becsülik. A honfoglaláskor a Kárpát-medencében található népcsoportok összes lélekszámát pedig 100-200 ezerre teszik. Ezen népcsoportok közül (szlávok, bolgárok, avarok) a szláv azaz morvaszláv volt a legnagyobb, akiknek összefüggő népcsoportja a Kis-Kárpátok és a Garam folyó között lévő hegyvidéken volt, és csak elszórtan éltek a Délnyugat-Dunántúlon. Fenti adat egyébként egybeesik a szlovák történészek becslésével is.

A magyarság számarányának jóval nagyobb kétharmados voltát több tényező is alátámasztja. Mint vándorló nép sem tudott volna fennmaradni kis lélekszám esetén, nemhogy mint egy önálló nyelvű és identitású népként átjönni a Kárpátokon. Ha a Kárpát- medencében talált népcsoportok lélekszáma lett volna nagyobb a magyarokénál, akkor sorsuk ugyanaz lett volna, mint a türk eredetű bolgároknak, akiket a szlávok egy-két évszázad alatt asszimiláltak.
A magyarság esetében éppen a fordítottja játszódott le. Az itt talált népcsoportok olvadtak be a magyarságba, kivételt képezve az egy tömbben élő morvaszlávokat, vagy a Drávától délre élő délszlávokat, horvátokat, szlavonokat.
A magyarság már vándorlásai kezdetén is domináns elemként létezett (a kisebb-nagyobb felszívódások, leválások ellenére is). Magába tudta olvasztani a vele érintkező népelemeket, úgy mint a türköket, a kabarokat, később a támadó besenyőket, az itt talált avar és szláv töredékeket, majd a behívott kunokat is.

A honfoglaló magyarság nagyobb lélekszámát igazolja illetve támasztja alá az a tény is, hogy már a XI. században a Királyi Magyarország népessége 1 millió és a XII.-XIII. századforduló táján már 2 millióra ugrott (ez a természetes népszaporulat következménye volt 3-4 ezrelékes ráta mellett). S a magyarok aránya egészen a török hódoltságig 75-80 %-os fölényt mutatott.

Érdemes még megnézni, hogy honalapító eleink, hogyan tudták a Kárpát-medencét birtokba venni és fenntartani.

Észak-Nyugaton: Pozsony-Nagyszombat-Galgóc-Losonc-Borsodvár- vonalán egészen a magas hegyek lábáig volt a szállásterületük.
Északkeleten: Kassától, Ungvárig, a Felső-Tisza, a Szamos és a Túr sík vidékén túl, dél felé vezetett szállásvonaluk iránya.
Erdély területén a honfoglalástól kezdődően már jelentős magyar tömb élt. A Kőrösök folyásán, a Kalota-vidék és a Küküllők völgyeiben, a Mezőségben magyar ajkú volt a népesség. Úgyszintén a Maros mentén is. A régészet által feltárt települések, valamint a nyelvészetileg igazolható magyar földrajzi nevek ezt mind alátámasztják.
Szent István már 1009-ben püspökséget alapított Gyulafehérvárott. Érdekesség a székelyek által lakott Székelyföld története is. Ez a magyar anyanyelvű székelység már a XI. században Erdély határőrvidékén élt, és földrajzi, táji neveik székely-magyar eredetűek. A legtörzsökösebb magyarság képviselői mind a mai napig.
Délen a Marostól le az Al-Dunáig a Szerémségig, majd nyugati irányban a Duna-Száva torkolatáig bővült a magyarok szállásterülete. Nyugat felé haladva a Dráva és a Mura alkotta a magyar szállásterületeket, amelyek egyesültek a nyugati gyepükön (Várvidék, a mai Burgenland) határőrként letelepedett magyarokkal.

A lakosság nem egyenletesen oszlott el, mert a dunántúli, a kisalföldi és a nyugat-felvidéki rész sűrűbben lakott volt, mint az alföldi vagy erdélyi tájak. Az akkori Kárpát-medencében nagy lakatlan területek is voltak. A népsűrűség Győrffy György történész becslése szerint mindössze 3 fő/ km2 lehetett, a megszállt 200 ezer négyzetkilométer területre vetítve, és a 600 ezres össznépességgel számolva. Ha mindezt összevetítjük az akkori Európa 25-30 milliós össznépességével, és 4-6 fős/ km2 népsűrűségével, akkor a honalapító magyarság demográfiailag sem volt egy erőtlen tényező.

Honfoglaló magyarságunk lélekszámát azonban az állandó külső támadások folytonosan gyérítették. Az első nagy érvágás a tatár (mongol) dúlás jelentette. Emiatt kényszerült IV. Béla királyunk is arra, hogy dél-keletről a kunokat (török-tatár származásúak) ismételten visszatelepítse az alföldi térségbe, továbbá a Körös, Maros, és a Temes vize környékére.

Eleinte sok nehézséget jelentett a nomád kunok jelenléte, mert állandóan háborították a letelepedett magyarok szálláshelyeit, legelőit és birtokait, nem ismervén el a tulajdonjogot. Maga IV.(Kun) László, aki nagy pártolójuk volt, megelégelte az ellenségeskedésüket, és a Hód tavánál (a mai Hódmezővásárhely mellett) véres ütközetben leverte őket. 1279-ben a országgyűlés meghozta a kun törvényt, amely véglegesítette letelepedésüket, és a keresztény hitre való áttérésüket. Később ez a népcsoport is teljesen beolvadt a magyarságba.

A betelepülések ugyan már Szent István korában megkezdődtek, de ezek szórványosan és igen kis létszámban történtek. Így jöttek német, olasz, morva hittérítők, lovagok, de úgyszintén érkeztek iparosok és kereskedők is.
A királyi házasságok révén ez természetes folyamat volt. Növelte az udvar fényét, és erősítette a királyi hatalmat, hiszen a betelepülők közvetlenül a király hatalma alá tartoztak.

A rokon népek közül először a besenyők települtek be. Főként Szent László uralkodása idején jöttek nagyobb számban, mivel maga a király buzdította népét, hogy ne öljék meg őket a harcban, hanem ejtsék foglyul, és tegyék kereszténnyé.
II. István király idejében (1122) nyertek befogadást Tatár nevű vezérükkel, amikor a görög császár megverte őket Bulgáriában. Ez a nép rövidesen beolvadt a magyarságba, csupán néhány helységnév őrzi még ide településük tényét (pl. Besenyő, Besenyőtelek).

A szlávok népcsoportja a Kárpát-medencében már az itt talált lakosságot jelentette. A nyugati szlávok, az ú.n. morvaszlávok családjába tartoztak a csehek, lengyelek, s főként a későbbi XIV. és XV. században népiségét egyre jobban kiformáló szlovákság, akiket mi tótokként ismerünk. Ide lehet sorolni még a rutén (ruszin) népcsoportot is, akik csak később szivárogtak be a keleti hegyvidéki részeken és keveredtek a többi néppel.

A másik a déli-szlávok, a horvát-szlavónok etnikai csoportja, akik Szent László és Könyves Kálmán idejében kerültek a Magyar Királysághoz. Társországi státuszuk 800 évig állott fenn. Összegezésképpen mondhatjuk, hogy a szlovákká lett nyugati szlávok és a délszlávokhoz tartozó horvátok a legrégibb etnikumai az Árpádkori Magyar Királyságnak.

A románok viszont nem őslakói, hanem befogadott, bevándorolt etnikumként jelentek meg a Kárpát-medencében. II. András (Endre) idejében esik először szó róluk. Egy 1224-ben kiadott szász szabadságlevélben, amelyben "a király megemlíti, hogy a szászok földje dél felé a besenyők és vlachok erdőjéig terjed, ami Fogaras vidékén volt."
A román történetírás szerint a románok, a dákok és a rómaiak megmaradt ivadékai, és mint ilyenek őslakosai Erdélynek. A valóság viszont az, hogy a rómaiak Krisztus után 275-ben egészen kiszorultak innen, ugyanúgy mint Pannóniából, a keleti népek (gótok hunok, stb.) állandó betörései következtében.

A Kárpátokon átvonuló hatalmas népvándorlási viharokban semmi sem támasztja alá a dákok fennmaradását. Erre sem tárgyi, sem nyelvészeti bizonyíték nincsen.
Későbbi betelepedésük bizonyítékai egyébként a földrajzi és a település nevek is. Ezek közül például "Erdély" magyar nevének román mása az "Ardeal". Avagy a Szebeni havasok tájékán létrejött falvak neveit az ott élő szászoktól kölcsönözték.
A magyar történetírók szerint a románok (vlachok) nyelve a Balkán-félsziget közepe táján az albánok szomszédságában alakulhatott ki, ahonnan tovább vándoroltak keletre, és a kunok fenyegetettsége nyomán Erdélybe. Itt elsősorban a hegyvidékek lakói lettek, mint pásztorkodó nép, s csak később szivárogtak beljebb a völgyekbe, a lankásabb területekre, a tatárok által kipusztított falvak helyére. A románok nem alkottak külön nemzetet, úgy mint a magyarok, székelyek, szászok, mivel ezek birtokain jobbágyként éltek. III. András (Endre) idejében azonban már nagyobb számban élhettek itt románok, mert az 1291-es gyulafehérvári országgyűlésen ők is képviseltették magukat.

Izmaeliták: ezek mohamedán vallású bolgárok voltak, akiket sem Szent László királynak, sem Kálmánnak nem sikerült a kereszténységre áttérítenie. Ők az ország határszélén éltek és kereskedelemmel foglalkoztak. Később azonban beolvadtak a szigorú térítési rendelkezések következtében, mivel csak keresztényekkel volt szabad összeházasodniuk.

Németek: Az ő betelepülésük már Géza fejedelem és Szent István korában megkezdődtek. Először térítő papokként és lovagokként érkeztek, majd II. Géza idején (1150 körül) a németalföldi gátszakadás következtében előállott éhinség késztette őket az elvándorlásra.
Igy kaptak bebocsáttatást Flandriából, a Rajna vidékéról, Szászországból, stb. németek. Őket telepítették le részben a Felső-Magyarországi Szepességben, másik részben Erdélyben a Radna vidékére és a Királyföldön.

Szászok: Az Erdélybe és a Szepességbe betelepített németeket nevezték szászoknak. A szász elnevezés gyűjtőneve volt a különböző német elemek úgynevezett szászjog szerinti telepítésére utalóan. Letelepedésükkel együtt nagy kiváltságokat kaptak. Közvetlenül a király alá tartoztak, maguk választhatták előljáróikat, papjaikat. Adózásuk, szolgáltatási rendszerük is más, úgyszintén katonasági kötelezettségük is. Katonáskodni nem tartoztak, csupán a király seregébe kellett kisszámú feygyverest küldeniük. Teljes autonómiát élveztek, nyelvüket, nemzetiségüket folyamatosan megtarthatták. Szászföldön magyar nemesek nem szerezhettek birtokot, önkormányzatuk sem lehetett. Kétségkívül nagy hasznára váltak az országnak, mert nem csak új, megművelhető területekkel gazdagították hazánkat, de a későbbi századok betelepülőiként az ipar és a kereskedelem, de különösen a bányászat területén mutattak fel nagy eredményeket.

Egyéb népek: Szórványosan érkeztek kisebb csoportokban franciák, olaszok, spanyolok, akik később szintén beolvadtak a magyarságba. A zsidók mint kereskedők és pénzügyekkel foglakozók, szintén korán megjelentek az ország területén. Az ő tevékenységüket voltak hivatottak szabályozni azok a rendelkezések, amelyeket már I. Béla király, majd Szent László és Kálmán törvénykönyveiben megtalálunk.

A betelepülőkkel és az itt élő lakosokkal együtt az Árpád-korban már egy sokszínű és kultúrájú országról beszélhetünk. Ez az együttélés olyan természetes kapcsolatot jelentett, amelyre sem akkor, de még ma is csak ritkán találunk példát. Szent István 1096-ban hozott rendelkezése, miszerint minden templomban olyan nyelven kell az evangéliumot hirdetni, amilyen nyelven értenek ott az emberek, önmagáért beszél.
Gondoljunk csak ma a csángómagyarok megoldatlan helyzetére. Vagy gondoljunk arra, hogy mi történt a Franciaországban élő, mintegy öt milliós bretoni etnikummal, akiket a francia forradalom majdnem kiirtott és nyelvi autonómiájukat csupán a XX. század végére kapták meg.

Az Árpád-kor magyarságának ereje és nagysága nem csupán katonai hatalmából adódott, hanem abból a magával hozott nyelvi, szellemi, lelki és kultúrális örökségből, amelyet nagyszerűen tudott eggyéforrasztani a befogadott nyugati kereszténységgel. A magyarság befogadó, asszimiláló és egyben nagyfokú alkalmazkodó képességének köszönhetően az Árpád-kori Magyar Királyság egy minden tekintetben jelentős központi hatalommá vált Európa szívében. Csak ílymódon tudta elérni, hogy a gyakorta és különböző irányokból ránk szakadó idegen betörésekkel szemben nemcsak megvédeni, fenntartani de megerősíteni is tudta az országot.

  Szent István király intelme, Imre herceghez (Részlet)

VI. A VENDÉGEK BEFOGADÁSÁRÓL ÉS GYÁMOLÍTÁSÁRÓL

A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hiszen kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsőségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstől elrettenti. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.

 Avagy, érdemes-e teljes mértékben integrálni? Hogy integráljunk megfelelően, hogy a vége ne asszimiláció legyen?

 Nagy kérdés, amiről természetesen meg van a véleményem...

 A direkt integrálás = az asszimilációval.

Kell -e a cigányságot és különböző kisebbséget integrálni??? Miért kell, hogy a cigányság a "magyarsággal" hasonlatos legyen???

 Nem elég az, hogy a jogi rendszer és minen hivatalos ügy magyarul folyik???

Nem elég az, hogy az iskolában a gyerekek a történlelem , az ének , az irodalom órán a magyar eseményeket, a magyar "nagyokat" tanulják???

 A gyerekek nem tudják ki volt, Cifra György, Lakatos Menyhért, Cinka Panna, Pélyi Tamás, Bihari, nem tudják ki volt Dankó Pista, , Balogh Béla, Pege Aladár , stb....lehetne még nagyon sok mindenkit felsorolni, hiszen van bőven, csak nem tudnak róla az emberek.

 Ők többek között nem csak itthon örvendeztek a hírnévnek sőőőt, volt hogy itthon nem is volt nevük, külföldön viszont igen.... Európában és azon kívül nem mint cigányok, hanem mint magyarok vitték tovább a műveiket.. Magyarországról érkeztek, tehát magyarok voltak.  De ebbe most nem megyek bele....Aki érti az úgy is megérti, ha nem magyarázom körbe...

  Róluk miért nem tanítanak az iskolákban??

Ez az integráció amit annyira magyaráznak valójában azt mondanám, hogy asszimiláció...

Asszimiláció, hiszen az iskolákban nem jelenik meg a cigány nyelv mint idegen nyelv csak különböző speciális iskolákban. Kevés helyen van kötelezően beépítve a tanmenetbe, az órarendbe a cigánynépismereti tantárgy, helyette inkább honismeret van, ahol egyébként 1 vagy 2 óra van a cigányságra szánva...

Magyarul esélye nincs egy gyerekeknek arra, hogy a híreken kívül mást is halljon, hogy megismereje a másik kultúrát is...

Bár én a pesti iskolákba bevezetném a Kinai kultúrát is, hiszen főleg Budapesten fordulnak elő nagy lélekszámba... (Ez csak egy kósza ötlet votl)

 Minden esetre komolyan gondolom azt, hogy kötelezővé tenném a cigány és kisebbségi népismeretet magyarország összes általános és középiskolájába...!

 Viccesnek tartom egyébként azt is, hogy büntessék meg azokat az iskolákat, ahol szegregáció lép fel, vagy van jelen... Mármint azt, hogy minen iskolát meg kell büntetni...

 Büntessék azt, ahol látványosan direkt módon jelenik meg. Ahol valóban külön oktatást kapnak a cigány gyerekek. Büntessék azért az iskolát ha direkt szándékosan történik és jött-ment indokok kerülnek napvilágra...

De el lehetne most már azon is gondolkodni elég komolyan, hogy :

- Mit csináljon az az iskola ami olyan faluban van, ahol az emberek létszámának 70 %-a cigány??? Mit csináljon az az intézmény ahol a cigánygyerekek aránya 60%-tól fentebb is esik??? Néha csak elő kéne vennünk a józan paraszti eszünket és világosan átlátni dolgokat, eseményeket... 

 Igen, a direkt szegregációt, valóban büntetni kell...

De fokozom még egy kicsit a kedélyeket, és megkérdezném, hogy mi történik ha egyszerűen a cigány gyerekek szegregálják el magukat, hiszen ha csak megnézzük a telepeket ott is szegregáció lép és lépett fel évtizedek óta... Az hogy szegregálom, elkülönítem magam másoktól, jelentheti azt is, hogy védem magam a külső behatások ellen... Csoportba verődve, klikkesedve, de mégis megvan a védő bástyám...

  Jah, a másik kérdésem:

Tegyük fel!

Akinek nem volt baja eddig a cigányokkal annak felesleges magyarázni bármit, hiszen akkor valószínűneg a viselkedése alapján ítéli meg mint embert a másikat ettől számítva gyakorlatilag nem számít a hovatartozás illetve a bőrszín...

De akiknek volt, és van...

Sikerül a cigányságot teljesen integrálni úgy ahogy ez mostanában folyik amire inkább mondanám azt hogy asszimilálnak mint sem integrálnak (persze tisztelet a kivételeknek!!!!!!!!)

  Mutassatok már nekem egy olyan  mély magyar érzésű ember, hogy igen, a beintegrált cigányok is magyarok tulajdonképpen, mert magunkhoz integráltuk őket... Több millió forint megy el az erre a projektre és nem lesz eredménye, hiszen akik szentül megvannak arról győződve hogy a cigányok nem magyarok, ezek után sem fogják azoknak tekinteni őket...

Pedig nagyon sokszor a történelem során is olyan szerepet töltöttek be, hogy igen is magyarok, csak épp nem  az Ural-ból származnak... De ha elolvassa valamely mély magyar érésü ember az előző bejegyzést, akkor szedjen be nyugtatót  vagy hívja fel a pszichológusát, ha véletlenül kiderülne, hogy ő nem is echte magyar, sőőőőt, lehet hogy valamely őse esetleg még török, vagy cigány :) :):):):):):):):)... Ajánlom minden ilyen tisztavérű magyarnak hitt embernek hogy 1400-ig kövesse vissza a családfáját!!!!!

Magyarország attól szép, hogy színes ország, sok kutúra helyszíne, sok nép gyűlytője, és tényleg a történelem a bizonyíték arra, mennyé nép hazája évszázadok óta Magyarország!!!!

 Végül zárnám a bejegyzést a kedvenc mondásommal:

"Azt add másnak, amit magadnak is szeretnél"... Vagyis, ha valami olyan akarsz adni másnak amit magadnak nem szeretnél, amit magadnak nem kívánnál inkább tartsd meg!

A jobbik-ról úgy általában... Ők sem beszélnek egyénekről általánosítanak, nem hiába beszélnek úgy, ahogy.....

De, hol is kezdjem???

Hogy őszinte legyek, nem nézegettem sokszor az oldalukat, hiszen mindíg felháborítottak egy-egy cikkel, egy –egy médiában megjelent „botránnyal”, így úgy gondoltam, felesleges megadni azt a figyelmet számukra ami a weblapjukhoz tartozó nézettségi statisztikát emelné azzal, hogy megnyitottam volna az oldalukat. Lám-lám, mára vonatkozóan, egyel több lett a nézettségük, mert 10 percig olvasgattam a weblapjukat...

És hogy hogyan is jutottam el erre az oldalra... Vicces, de egy ismerősöm mindíg azt mondja, a google jó barátom nekem is... Valóban így van. Minden pártnak meg van a saját kis arts poetikája, a jobbik nak is... Valamennyire ismertem, hogy mégis miről szól, valahol ezért is voltam csalódott, amikor jöttek a „nagy integrációs” terveikkel, és nem utolsó sorban a Gárda megjelenésével ami az ő „gyermekük”, ők hozták a Világra.

Szóval amit én személy szerint a Jobbik negatív listájára írok a következő(k):

Az ő számlájukra írom első sorban azt hogy a cigány gyűlölet így felerősödött szép kis hazánkban, Magyarországon.Ők azok akik elhintették a magot, hogy cigány bűnözés van. Nem mondom hogy csak ennek a pártnak a nevére írható, nem egyedül alkották ezt meg... Nagy szerepet játszott ebben a média is, bármely irányzata: kereskedelmi csatornák- fő műsoridőben, írott sajtó, rádió, és a már - már betegességgel is egyenrangba hozható Internetes portálok, ahol személytelenül olyan dolgokat le mernek írni az emberek, hogy a gyomrom forog és gyűl bennem az ideg, hogy hogy  lehet ennyi ésszel élni.

Na de a mondandómat itt be is fejezem, hiszen az a célom, hogy olvassátok végíg, értsétek azt amiről beszélek...

A következő idézőjelbe tett mondatoknál zárójeles reagálásokat fogok tenni.... Majd a cikkel foglalkozom egy kicsit, ami megszülte ezt a következő bejegyzést....

Először is, ezt az információt mindenki tudhatja, hiszen a www.jobbik.hu

weboldalon meg lehet találni, hozzáférhet akárki.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom célja a rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése.

„A Jobbik Magyarországért Mozgalom a társadalmi igazságtalanságot nem fogadja el alapvető szükségszerűségnek, mert az ellen lehet és kell is küzdeni.”(társadalmi igazságok?? Ezt ki lehetett volna fejteni, hiszen mindenki számára mást jelent az igazságtalanság... De nem eléggé igazságtalan az, tábort akartak /akarnak létrehozni a cigányok számára Borsodban, ahol mint a kis gyerekeket, vagy a kamaszkorú fiatalokat 10 után ellenőrzik rendőrségi igazoltatással. Nem igazságtalan az, hogy a Gárda félelmet keltve járta be a „falvakat” hogy a cigányokat „megnevelje”- jelenlétével megfélemlítse???.... stb.)

„Elfogadhatatlan, hogy a gazdagok és a szegények életszínvonala között fényévnyi a távolság! Elfogadhatatlan, hogy a politika gazdasági magánérdekek kiszolgálója, ahelyett, hogy a közösség érdekeit képviselné!”( A közösségbe mindenki beletartozik, függetlenül: neme, kora, vallási és etnikai hovátartozásától.... Amíg Magyarországon elfogadott a korrupció, amíg egy politikus gyakorolhatja a társadalom igazgatását úgy hogy több rendbeli vád van ellene, addig teljesen mindegy hogy miről beszélünk... Mit várunk a „kis emberektől”, ha a nagyok szó szerint társadalmi hozzájárulással zsebrevághatják a rengeteg Uniós pályázaton nyert pénzeket, illetve más „utakról” érkezett összegeket??!!! Ez nem egy negatív nevelés???? Hmmm... de erre még visszatérük...! Illetve itt kérek minden kedves olvasómat: Akinek nem inge ne vegye magára” fokozhatnám úgy is, hogy „Tisztelet a kivételeknek”)

„Elfogadhatatlan, hogy a törvények egyre erősebb jogbiztonságot garantálnak a bűnözőknek, és egyre kevésbé védik a tisztességes polgárokat!”(Igen, valóban elfogadhatatlan, a mondat első része, mint ahogy az is, hogy a tisztességes polgárokba beletartozik minden nemzetiség. Ergó: Cigány bűnözés= minden cigány bűnöző???? , na muszály nevetnem!!!!!)

A Jobbik Magyarországért Mozgalom értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt.

„Pártunk keresztény, értékelvű mozgalom, vagyis minden szavához, tettéhez, működése minden eleméhez az isteni törvényekbe és az egyetemes emberi értékekbe vetett hit szolgál forrásul. Konzervatívként hisszük, hogy az emberi élet veleszületett méltósággal bír,...”( Húúúúúú, na ez tényleg nagyon szép mondat, és többek között ez az a mondat az, amiért én akkorát csalódtam bennük... Nem voltam odáíg értük, de ez a mondat nagyon tetszik... Egy a gond vele... Elméletileg a keresztény emberek nem bántják egymást, elméletileg a keresztény emberek nem hoznak létre egy olyan csoportot ami megfélemlítés célját szolgálja... na ennyit erről...)

„Valljuk, hogy nemzetünk erkölcsi megerősödése csak a krisztusi tanításon alapulhat, és ehhez a magunk eszközeivel politikai pártként hozzá is akarunk járulni.” (Krisztus tanításai??? Magunk eszközei???? Megjött a kedvem ahhoz, hogy jókat nevessek ezen a mondaton, ezen az egy mondaton ami önmagáért beszél!  Enyhe ellentmondásban álla a mondat első része a másodikkal.... Tényleg jó... Tehát, hivatkozik krisztus tanításaira ami egyébként merőben más, mint amit az elmúlt években és a jelenben produkálnak... Krisztus nem erre tanította tanítványait... Érdemes lenne átlapozni a Bibliát, vagy megnézni egy videót ami ezt a témakört dolgozza fel... „Magunk eszközei”??? : Elég sajátos, mégis őszinte megfogalmazás..... Egyértelmű....)

És akkor a cikk :

Viharfelhők: bentlakásos iskolákban tanítaná mosakodni a cigányokat Vona

             Kezdjük azzal, hogy a bentlakásos iskola nem éppen egy rossz dolog, Anglia telis tele van ilyen iskolákkal, és ahogy kommentereim is írják, Japán is ezek szerint... Nincs sok információm arról, hogy a nyugati országok hány százalékát teszik ki a bentlakásos iskolák / kollégiumok, de az biztos, és ezzel mindenki egyet érthet: Aki a bentlakásos iskolába bekerül az jó helyen van... Konzervatív értékálló, erkölcsi nevelést kap, ezen felül, olyan oktatásban részesül amit állami fentartású intézményekben nem kaphatna meg..Egyszóval olyan gyerekek nevelődnek ki ilyen intézményekben, akik a világ bármely pontján megélnek a tudásukból. Ezzel nem azt modnom hogy az állami támogatású intézmények nem jók... Dehogy nem, tökéletesek azok is, de sajnos nincs személykozpontú tanulásra lehetőség...

....

    „Mintegy "fordított szocializációként" tanulnák meg a tervezett, kollégiumszerűen működő általános iskolákban a cigány gyerekek azt, hogy "meg kell fésülködni, meg kell mosakodni, tisztán kell tartani a házat"-Na ez az a mondta amitől menten „eldobom az agyam”!

            Ezek szerint nem az a cél, hogy a cigány gyerekek is normál, versenyképes oktatásban részesüljenek, mint más gyerekek... A cigány gyerekeknek elég azt megtanítani, hogy hogyan kell fésülködni, mosakodni és tisztán tartani a házat...

           Hozzátenném, akkor szégyeljem össze-vissza magam, álljak be egy sarokba vagy térdepeljek kukoricán mert még ma nem fésülködtem meg, sőőőőt, ritkán fésülködöm, mert hullámos olykor a hajam és ha nem fésülködöm egy pár napig elérem azt hogy be is göndörödjön, amit imádok... Pedig mikor kicsi voltam redszerint fél órába került reggelete iskola előtt ez a a cselekvés miszerint anyukám elkapott és szépen megcsinálta a hajacskámat, volt hogy kaptam két copfot, volt hogy befonta és masniba öltöztetett.. Mondanom sem kell, hogy hogy utáltam!

  Tehát immáron lassan diplomás ember leszek, de sajnálattal közlöm van hogy napokig nem fésülködöm... Na most mondjátok meg!! „ Hova ássam el magam???

     ” Mosakodás, és a ház tisztán tartása... Ezek utána már csak az hiányzik hogy a falvakba, és a városokba egy –egy Gárdista vagy egy-egy jobbikos beköltözzön egy számára cigánynak vélt családhoz, és a gyereket minden reggel megfésülje, megmosdassa és segítséget nyújtson ahhoz, hogy tiszta legyen a lakás... Mert ha már annyira változtatni akarunk, kezdjük a segítség adással, ha a fő probléma megvan. (Legalábbis ez konkréttan Krisztusi tanítás, ha nem tévedek.. Segíts a rászorulónak)....        

    Ezek szeritn egyébként társadalmi elvárás, hogy meg legyél fésülködve, meg legyél mosakodva és tiszta legyen a házad... Ezt bevezettetném önéletrajz megírásakor mint kötelező beírandó információ és osztályoztatnám 1-5 ig, hogy mennyire felel meg ennek az elvárásnak az adott egyén...

"Pusztán a társadalmi tapasztalatra, a saját tapasztalataimra, a Jobbik által begyűjtött információkra"

Erre csak azt tudom mondani, hogy akkor az mennyire ciki, hogy éljek magyar nyelvünk szleng kifejezésével, hogy Ausztriában ki van írva vagy ki volt írva rengeteg helyen, hogy : „magyarok nem lopjatok”... Akkor miért nem volt jelen a jobbik hogy fellázadjon??? Cigányok nem jártak Ausztriába!!!!

"Hány cigány ember él Magyarországon, milyen állapotban van, milyen életkörülmények között, milyen célokkal, szándékokkal, akarnak-e integrálódni, milyen terveik, vágyaik vannak az életüket illetően"...- Hány olyan nem cigány ember van, aki hasonló vagy ugyan olyan élethejzetben van mint a cigányok??? Tudnak mást tenni???Nem!

    Hátrányos kistérségekből áll Magyarország majd 60%! Hány olyan nem cigány család él kilátástalan helyzetben a munkanélküliség és a pénztelenség miatt, mint sok cigány???? A szegénységi dolgokat nem kell keverni a nemzeti vagy az etnikai hovatartozással, mert teljesen felesleges, további vitákat szül!!! Bárki céltalanná válhat akinek nincs elegendő pénze, és csak az a célja hogy éleje az életét...

      Integrálni??? A kötelező integrációtól már forog a gyomrom, mert a szó értelmét vesztette azzal, hogy keverték a szegregációval és a cigánysággal... Szóval ezek mind hárman egy halmazba kerültek... Már rég nem arról szól amiről kellene, csak úszítás-úszítás, és semmi más...Az igazi integráció az utcán kezdődik... Azzal kezdődik hogy nem érdekel hogy a barátom cigány, zsidó, sváb, arab, vagy bármi más... Nem érdekel, hogy homoszexuális, hogy lezbikus, hogy ortodox vagy katolikus... Az érdekel, hogy azért bartáom, azért szeretem mert az aki...

     Az hogy minden népcsoportnak meg vannak a pozitív és negatív „eber vonulatai” az teljesen adott... Fel kéne már végre nőni ahhoz, hogy leszokjunk arról, hogy cigányozunk, hogy zsidózunk, hogy buzizunk, és stb...

   Ehhez nem egy jobbik féle pártot kell létrehozni, ehhez olyan társadalmat kell létrehozni olyan gazdasági politikával ami nem engedi azt, hogy a média hangot adjon különböző sztereotípiák megerősítésére és kreálására, ehhez olyan társadalmat kell létrehozni ami kilöki magából azokat az embereket nevén nevezve akik a „rákot” a „fekélyt” okozzák! Amíg Magyarország 40 % szegényésgben és, amíg magyarországon a társadalom nagy hányada minimálbérből vagy azt alig meghaladó fizetésért gürcöl egész életében addig úgy sem lesz változás... Amíg a munkanélküliség százaléka érvről évre növekszik addig az embereknek van miért foglalkoznia a másikkal, hiszen ráér arra, hogy a szomséd mit csinál, ráér pletykálni, ráér bármire amivel rosszat tehet a másiknak...

     Elég nagy problémának tekintem azt is, hogy nem érdeke „senkinek” sem, hogy diplomás cigány fiatalokat neveljen ki bármilyen intézmény, . Nem érdek az, hogy a cigány is okos legyen.. A cigánynak elég megtanulni azt, hogy fésülködjön, megmozsdjon, és rendbe tartsa a házát... Ez bőven elég, nem kell hogy okosabb legyen, ha pedig ő is  informáltabb lesz akkor felismerné a lehetőségeit és kiállna értük...

De ha már itt tartunk, azt is elszomorítónak tartom, hogy a Magyar oktatási rendszerbe az a legfontosabb, hogy Művészeti oktatási intézmények, művészeti órák legyenek emelt óraszámban... Nem, az a fontos, hogy emelt óraszámban a gyerekek és fiatalok idegen nyelvet vagy nyelveket tanuljanak... Nem ez nem fontos, hiszen a magyar nyelv elég nehéz ahhoz, hogy egy életen át tanulja és csak azt beszélje...

Szóval :

    Minden cigány bűnöző, minden cigány koszos, minden cigány debilis, abnormálisan viselkedő, minden cigány bűnöző, minden cigány segélyből él, és még sorolhatnám a különböző sztereotípiákat...

(Érdekes 600.000-800.000 emberről beszélünk aki ugyan úgy magyar állampolgár... Meg kellene tanulni végre azt, hogy személyesítsünk már meg embereket és ne általánosságban beszéljünk !!!)

...Ezt mind egy kollégiumi rendszerben meg lehetne oldani, egy olyan asszimilációval amit utoljára Mária Terézia és fia hajtott végre... Na azért ez nem semmi.!!!!..

Több ezer cigány fiatal jár felsőfokú intézményekbe, piacképes szakokat végeznek el, diplomás emberek... Több ezer cigány érettségizett, és szakmunkás vizsgázott emberré vált...

Sok cigány dolgozik ugyan úgy mint nem cigány elvállalja a fekete munkát is, amit ha a kormány, ha tudna ügyesen kihasználhatna, ahelyett hogy bűnetik a munkavállalót és a munkaadót is...

Arányaiban nem több a cigány származású szegénységben élő, mint a nemcigány...

 (De például felteszek egy kérdést: Mikor hallottatok olyat hogy egy cigány megölte az anyját? Fejbelőtte a feleségét és a gyerekeit? Mikor hallotatok olyat hogy egy cigány férfi megerőszakolta nevelt lányát??

Lehet hogy egy-egy eset megtörtént, de az esetek többségében ezeket a bűneseteket nem cigányok követik el... Ezzel nem azt modnom hogy a cigányok nem bűnösek! Van köztük rossz, mint ahogy mindenhol van... De akkor ne azt modnjuk hogy a magyarok, a zsidók, a kínaiak, a cigányok...Mindenkinek van neve! Ha nem tudjuk, van többféle jellemzési módszer...)

      Zárószóként talán annyit, hogy nem rossz a Jobbik gondolatmenete a bentlakásos iskolával kapcsolatban, de az hogy cigányokra korlátozzák és hogy miért, na az a szempont elfogadhatatlan és megalázó mindenki számára!!! 

1. Mi alapján ítélik meg hogy melyik cigány gyerek kerülne ebbe a kollégiumban??? - Tudom már----- ha rosszul van fésülve a haja, vagy ha össze-vissza fújta a szél, akkor már ott a helye, de akkor is, ha véletlenül egy kis csipácska ott marad a szeme sarkában.Azt is eltudom képzelni, ahogy mennek a gyerekek után  és azt látjuk hogy szaglásszák a őket az utcán, és egy nagy buszba berakják őket és elviszik a bentlakásos iskolába.

Azok a nem cigány gyerekek is idekerülnének akinek nincs a házukban fürdőszoba, vagy kikötötték a vizet és nem fürdenek, nem mosdanak???

2. Miért csak cigányok???Ez egy erőltetett asszimiláció mint inkább integráció!!! Mondom hogy Mária Terézia és fia hajtott végre ilyen akciót azzal a különbséggel, hogy paraszt családokhoz adták a gyerekeket és évente kaptak valamiféle juttatást, mert ők nevelték a cigány gyermekeket..Azt gondolták, hogy ezzel majd nem lesz cigány az a gyerek, ha paraszt családokba nő fel... Hmmm....

3. Mi alapján döntik el, hogy cigány, vagy nem cigány a gyermek??? Ugyanis a kisebbségi törvény szerint Magyarországon, az a cigány aki annak vallja magát..Ha megállítanálak az utcán és megkérdezném tőled, hogy cigány vagy?? akkor simán mondhatnád azt, hogy nem, eszkimó, csak ide költöztünk... Egy szava nem lehetne senkinek, hiszen törvénybe van foglalva... Na de akkor komolyan is egy kicsit :( és jön a mondatom amit elég erősen  vallok!!!!)  Ergó, minden kisebbséghez tartozó gyerekekkel meg kell tanítani azt, hogy kettős identitással rendelkeznek! Vagyis, Magyaroszág állampolgára, a magyar oktatási rendszerben nő fel, a Magyar jogrendnek megfelelően kell "viselkednie", a Magyar állami ünnepeket ugyan úgy tartja mint bárki más is országunkban.stb...

4. Legfontosabb kérdésem: Kik lennének a tanárok??? Kik lennének az oktatók, nevelők???

Jobbikos képviselők- másodállásban, vagy gárdisták? Csak ez lenne a törvényszerű megoldás, másként nem tudnák ellenőrízni, az esti fürdést, hogy a gyerek megmossa-e jól a hónalját,  hogy jó irányba húzza -e a fogkefét fogmosásnál... Ja fogat nem is kell mosni, az nincs benne a tervezésben vagy a célkitűzésben... Ha a gyermeket a cigány családja nem tanította meg fürödni, tisztálkodni akkor majd a jobbikos nevelő tanár segít neki, megmutja, hogy hogyan kell megmosni a fütyit és a nunit tisztességesen???

 Mire tanítanák a gyerekeket?? Arra, hogy a "másságot" ne fogadjuk el???Arra, hogy ha valakivel problémák vannak, akkor azt úgy kell megoldani, hogy elvisszük táborokba meg kollégiumokba? Tényleg hány ilyen bentlakásos intézményt akartak volna létrehozni?

Na ragozzam még? vagy értettétek a lényeget??? :):):)

Kedves olvasóim! Bejegyzésemet zárom, mert még ma dolgom van.

További szép napot kívánok nektek!

Forrás: www.hirszerzo.hu

A Jobbik elnöke szerint a szocializációra egyébként képtelen gyerekek itt tanulnának meg például mosakodni is, de állításainak alapjául mindössze megérzések, saját véleménye és "társadalmi tapasztalat" szolgálnak.

Mintegy "fordított szocializációként" tanulnák meg a tervezett, kollégiumszerűen működő általános iskolákban a cigány gyerekek azt, hogy "meg kell fésülködni, meg kell mosakodni, tisztán kell tartani a házat" - tudtuk meg Vona Gábor pénteki sajtótájékoztatóján. A diákokat hetente, kéthetente vagy havonta engednék haza, az utánuk járó szociális támogatást pedig az intézmények részére csoportosítaná át a Jobbik.

A Jobbik elnökének állításai szerint fenyegető "polgárháborús veszélyt" előzhet meg ez az intézkedés, az oktatási rendszer ugyanis nem képes a cigány gyerekek nagy részének szocializációjára. Ezért kéne őket "a káros családi környezetből kiszakítani", ahol egy "lefelé tartó spirálban", "egyre abnormálisabb mintákat" adnak át a gyerekeknek a cigány családok.

Az általa felvázolt modell példájaként megemlítette Böjte Csaba ferences rendi szerzetes hasonló, erdélyi bentlakásos iskoláját, amellyel szerinte "nagyon sok lelket ment meg a tisztességes, normális élet számára". Vona Gábor megjegyezte: pártja ennek alapján ösztönzi, hogy egyházi támogatással indítsák el az általuk javasolt intézményeket.

Diagnózis nélkül

Mivel korábban Vona is úgy vélte, "cigánykérdésben sötétben tapogatózunk", feltettük neki a kérdést, hogy átfogó, objektív felmérések híján mire alapozza meglehetősen erős megállapításait. 

"Pusztán a társadalmi tapasztalatra, a saját tapasztalataimra, a Jobbik által begyűjtött információkra" - felelte Vona, és elismerte, hogy a kérdés megfelelő kezeléséhez az egyik legfontosabb lépés az lenne, "hogy a diagnózist állítsuk már föl végre".

"Hány cigány ember él Magyarországon, milyen állapotban van, milyen életkörülmények között, milyen célokkal, szándékokkal, akarnak-e integrálódni, milyen terveik, vágyaik vannak az életüket illetően" - a Jobbik elnöke szerint sem rendelkezünk elegendő információval ezekben a kérdésekben és "nagyon nehéz úgy egy problémának a megoldásához hozzáfogni, ha nem tudjuk a diagnózist fölállítani". 

Újabb kérdésünkben azt firtattuk, a "diagnózis" ismeretének hiányában és jelentőségének tudatában alkották-e meg a "drasztikus, de talán egyedül működőképes" koncepciót, erre a politikus azt válaszolta, "így van".

Kettős beszéd

Romaügyben nem a mostani az első, kettős beszédre emlékeztető megnyilvánulás a Jobbik részéről. Idén februárban Felsőörsön a Norvég Alaptól elnyert pályázati pénzből épülő, tehetséges cigány gyerekek számára létesítendő zenei szakkollégium kapcsán csapott zajt a párt, akkori álláspontjuk szerint hangsúlyozottan nem etnikai okokból, mindössze a beruházás súlya miatt.

Kepli Lajos képviselőnek ekkor sikerült kilobbiznia, hogy a környék bztonsága érdekében "a táborban kizárólag előzetesen megszűrt >zsenipalánták< lesznek művészi zenére okítva", az ellenirányú "diszkrimináció" meggátlása érdekében pedig "nem cigány fiatalok előtt is megnyitják kapuikat". Hasonló kérdések a bentlakásos cigányiskolák esetében láthatóan nem merültek fel.

Augusztusban a Jobbik miskolci polgármesterjelöltje jelezte, hogy kitiltaná Miskolcról, és táborokba záratná a "cigánybűnözőket". Szegedi Márton a párt európai parlamenti képviselőjével karöltve szerette volna elérni állampolgárságuk megvonását is.

A Fidesz-frakciója arra kéri az ellenzéki párt képviselőit, hogy hajmeresztő ötletük kidolgozása előtt tanulmányozzák át az alkotmányt

Nem jelent megoldást a közrendvédelmi telepek létrehozása a Jobbik által felvetett problémákra - közölte a Fidesz frakció, azért annak tagjai felszólítják az ellenzéki pártot, hogy "hajmeresztő ötletének kidolgozása előtt alaposan tanulmányozza a Magyar Köztársaság Alkotmányát".

"Nem gettókra, hanem szigorú törvényekre és erős rendőrségre van szükség - írták, hozzátéve: ennek megteremtése érdekében a kormány már eddig is számos intézkedést megtett és a jövőben is gyökeres változásokat tervez.

A frakció arra reagált így, hogy Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: közrendvédelmi telepekre zárná a bűnözőket, ezzel oldanák meg rövid távon a párt által cigánykérdésnek nevezett problémát.

Szegedi Csanád kifejtette: pártja elsőként Miskolcon szeretne létrehozni egy minta közrendvédelmi telepet. A kettős kordonnal körbevett területen rendőri, illetve csendőri felügyelet mellett élhetnének az emberek, akik csak regisztrálva hagyhatják el az este 10 óra után kijárási tilalom alatt álló telepet - fűzte hozzá. A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Vona Gábor pártelnök elsősorban azt emelte ki, hogy az elmúlt húsz évben "csődöt mondott" a cigányság integrációja, ezért a Jobbik szerint hosszú távon egyebek mellett a cigány gyerekek bentlakások iskolákban történő taníttatására van szükség. A Jobbik elnöke megjegyezte továbbá, hogy az "esetek többségében a szegregáció lenne a leghatékonyabb" nevelési módszer.

A frakció az MSZP korábbi közleményére is reagált, amely szerint a Fidesz számára nem riasztók a második világháború rémségeit idéző jobbikos elképzelések, mivel a párt a Jobbik álláspontjától - az MSZP korábbi kéréseivel ellentétben - nem határolódott el. Mint a Fidesz frakció írja: ahogy a Jobbikot képtelen ötletének azonnali elvetésére, úgy az MSZP-t pedig arra kérjük, hogy semmitmondó közlemények írása helyett inkább azon gondolkodjanak el, hogy milyen hibákat vétettek az elmúlt nyolc évben, amely a közbiztonság teljes lezüllését és a szélsőségek megerősödését eredményezte - áll a közleményben.

forrás: http://hvg.hu/velemeny/20100825_titkosszolgalatok_sorozatgyilkossag

A cigányok elleni sorozatgyilkosság és a titkosszolgálatok tisztázatlan szerepe

Amikor egy évvel ezelőtt, 2009 augusztus végén a Nemzeti Nyomozó Iroda kommandósai Debrecenben letartóztatták a cigányok elleni sorozatgyilkosságok feltételezett elkövetőit, úgy tűnt, a bírósági tárgyalással és az ítélethirdetéssel lezárul az ügy. Ám azóta újabb információk kerültek elő a gyilkosságsorozat hátteréről, ezért úgy tűnik, a teljes igazságot csak most, a titkosszolgálatok vezetőinek teljes cseréjét követően ismerhetjük meg.

Bármilyen elképesztő, de tény, hogy az összesen kilenc támadás során hat embert meggyilkoló öttagú társaság egyik tagja, Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) spiclije volt. Neki – egyebek között – az volt a feladata, hogy miután beépül a debreceni Perényi bárban rendszeresen összejövő, radikalizmusra hajlamos futballhuligánok közé, jelentsen róluk. Tartótisztjét rendszeresen informálta a szélsőségesen radikális testvérpárról, K. Árpádról és K. Istvánról is, akik alaposan gyanúsíthatók a gyilkosságok elkövetésével. Ugyanakkor Cs. István a támadók sofőrjeként is működött, terepjárójával ő szállította a helyszínekre a merénylőket.

Fotó: MTI - Koszticsák Szilárd

Tavaly tavasszal, amikor Cs. István már nem a KBH-nak, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatalnak "dolgozott", állítólag megkérdezte a tartótisztjét, hogy megkaphatja-e azt a 100 millió forintos jutalmat, amit a rendőrség tűzött ki annak, aki a gyilkosságsorozat nyomára vezet. Ezek után joggal vethető fel, hogy az utolsó, 2009. augusztus 3-án elkövetett kislétai gyilkosságot már meg lehetett volna előzni., Sőt, talán az összes többit is, ha a hatóságok nem éppen 2008 tavaszán állítják le K. Árpád és haverjai megfigyelését, és komolyan vették volna, hogy a társaság már nem elégszik meg a cigányok szidalmazásával, a provokatív fellépéssel, hanem merényletekre készül, és e célból fegyvereket is szereztek maguknak.

Nincs kizárva, hogy felmerül a KBH és az NBH büntetőjogi felelőssége is ebben a szennyes ügyben. Többről volt szó, mint hanyagságról, dilettantizmusról. Joggal vetődik fel a kérdés: ki biztosította a radikális cigánygyilkosságok anyagi hátterét? Ki látta el információval ezeket a társadalom perifériára szorult, erőszakos elemeket? Nem világos az sem, hogyan tettek szert fegyverekre, járművekre. És mi volt a céljuk a sorozatgyilkossággal, melyről csak annyit lehetett biztosan tudni, hogy áttöri a média „ingerküszöbét”, és nemzetközi visszhangot kelt? Ezek a primitív debreceni kidobóemberek, akik fegyvereiket is a bárban, a falburkolat mögött tárolták, akartak volna etnikai alapú polgárháborút kirobbantani a cigányok és a magyarok között?

Vessük össze a mi esetünket egy, a térségünkben elhíresült merénylettel. A szarajevói merénylet végrehajtói „nagyszerb” érzelmű értelmiségiek, diákok voltak, akik gyűlölték Ausztriát, és ezért határoztak úgy, megölik Ferenc Ferdinándot. Az Ifjú Bosznia nevű szervezet tagjaként nem hajthatták volna végre a merényletet, ha nem kapnak fegyvereket és pénzt a szerb katonai hírszerzés főnökétől, Dragutin Dimitrijevic ezredestől, pontosabban az ő bizalmi emberétől, Voja Tankosic őrnagytól, aki egyben a Fekete Kéz szervezetének is tagja volt.

A romagyilkosságok esetében valószínűsíthető, hogy a háttérben állók, akik talán maguk is gyűlölték a cigányokat, mellesleg pedig politikai hasznot reméltek a bűncselekmény-sorozattól, nem mérték fel pontosan a várható következményeket. Ahhoz meg nem volt bátorságuk, hogy leállítsák a gyilkosokat, mert attól tartottak, hogy fény derülhet a saját szerepükre. (Jellemző módon, amikor Dragutin Dimitrijevic ezredes tudomást szerzett arról, hogy minden elő van készítve Ferenc Ferdinánd meggyilkolására, megijedt, s közvetítő útján az akció leállítására utasította Principet és Cabrinovicot, akik figyelmen kívül hagyták az utasítást.)

Emlékezetes, hogy a hírhedt cári titkosszolgálat, az Ohrana ügynökei olyan sikeresen épültek be különböző terrorista szervezetekbe, hogy később maguk is gyilkoltak – részben azért, hogy elnyerjék társaik bizalmát, részben pedig azért, mert magával ragadta őket a közösségek ideológiája és az erőszak ellenállhatatlan sodrása.

A Tarjányi Péterrel készített interjúban, mely a Népszabadság augusztus 23-i számában jelent meg, hangzik el a figyelemre méltó kijelentés: „Európai szinten is kínos volna, ha kiderülne, hogy az állam elvileg tudta, kik öldösik a romákat, mégsem védték meg őket.” Nem tartom kizártnak, hogy még ennél is kínosabb dolgok derülhetnek ki erről a sötét ügyről. Amit azonban fel kell tárni, nyilvánosságra kell hozni, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy végre pontot lehessen tenni a rasszista sorozatgyilkosság végére.

forrás: http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=339853

Jogos, sőt szükséges is lehet az oktatási szegregáció Gloviczki Zoltán szerint. A közoktatásért felelős helyettes államtitkár ráadásul azt igyekezett elhitetni, hogy "szakmailag jobb", ha a hátrányos helyzetű gyermekeket nem integrálják, hanem akár már nulladik osztálytól elkülönítik társaiktól. Hasonló nyilatkozatot tett Balog Zoltán; a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bírálta a romák integrációjának eddigi gyakorlatát.

A Fidesz-kormány nézetei az iskolai esélyegyenlőség ügyében minden tudományos álláspontnak, illetve európai törekvésnek ellentmondanak, miközben ma is több százezer fiatal kitörési esélyei válnak semmivé a magyar közoktatásban.

A problémát nem az oktatásnak kell megoldania - mondta Gloviczki Zoltán, közoktatásért felelős helyettes államtitkár, aki szerint vannak előnyei a szegregációnak. A Kossuth Rádiónak azt is elmondta: szerinte a szegregáció oka az érintett társadalmi rétegek növekedése, vagy a migráció, vagyis az, hogy a tehetősebb szülők egy másik településre viszik gyermeküket. Szakmailag jobb, ha a hátrányos helyzetű gyerekeket még az iskola előtt valóban a saját nevelési igényű gyerekekhez értő pedagógusok zárkóztatnák fel, akár szegregáltan is - mondta már a Klubrádiónak Gloviczki. A helyettes államtitkár úgy vélte: a pedagógusok technikai ellátottsága szégyenletes, felkészületlenségük tény, ezért ezekre a hátrányos helyzetű gyerekekre külön fel kellene készíteni őket, például romológiai ismereteket kellene tanítani. "Ha nem veszem észre, hogy valaki más, és tiszteletben tartva így próbálom meg őt integrálni, akkor azzal inkább károkat okozok, fordítva viszont sikeres lehet" - fogalmazott. Azt is elmondta, jelenleg 5-6. osztályban próbálják felzárkóztatni a pedagógusok a leszakadó gyerekeket, most azonban egy olyan próbaosztályt indítanak, ahol még az iskola előtt történik meg a felzárkóztatás. Pedagógiailag és szakmailag nem biztos, hogy az abszolút esélytelenség párhuzama az, hogy valakinek nem sikerül beilleszkedni egy más típusú emberekből álló osztályba - vélekedett.

Az elkülönítés tehát a szaktárca illetékese szerint jogos is lehet, ráadásul a jelenség okának nem az előítéletes, ráadásul jogsértő helyzetet tekinti, hanem azt, hogy a társadalomban egyre több az érintett réteg képviselője. Ez szerinte ahhoz vezet, hogy több a problémás iskola, és csak fokozza az esélyek egyenlőtlenségét, ha különböző képességű, indíttatású, célú gyerekeket törvényi erővel egy iskolába kényszerítenek.

A helyettes államtitkár nézetei ráadásul nem egyediek az új kormány berkein belül. Hatalomra kerülésüket követően, május végén hangzott el a parlamentben: "ekkora bűnt senki nem követett még el, mint az integrált oktatás". Babák Mihály fideszes képviselő ugyanis úgy vélte, természetes, hogy a szülők átíratják a gyermekeiket egy másik intézménybe, ha az anyagiak miatt lecsökkent az iskola színvonala, esetleg a szülő a közeli városban akarja taníttatni a gyermekét vagy "mert az osztály elcigányosodott". Úgy vélte, lazítani kell az integrált oktatáson, hiszen eddig a rendszerből "etnobizniszben megéltek különféle jogvédők", akik csak jogokról beszéltek, és nem kötelességről.

Hasonló nyilatkozatot tett szerdán Balog Zoltán. A ferences rend konferenciáján, amely három Komárom-Esztergom megyei település roma felzárkóztatási programját összegezte, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára nemzeti érdeknek nevezte a cigányság ügyének megoldását. Mint mondta, két vesztese lesz annak, "ha nem tudunk előre lépni": a kisebbség, amelynek sokkal mélyebbre már nem nagyon lehet csúszni, és a többség, amelyiknek még lehet. Úgy fogalmazott, ő a cigányság védelmében állítja, hogy "ma a cigányügyön egy hatalmas, elsősorban nem cigányokból álló magyar lobbi élősködik". "Nagy liberális hazugságnak" és "képmutatásnak" nevezte azt, hogy a társadalom többségétől elvárható lenne, hogy egy szülő a gyerekét olyan iskolába járassa, ahol az csak "leszakadni tud".

Úgy vélte, ma erős lobbi áll azok mögött, akik úgy próbálnak aktívak lenni a cigányság ügyében, hogy inkább az indulatok gerjesztésében legyenek érdekeltek. Ilyen motiváció nemcsak a szélsőjobb térfelén, hanem a radikális liberális oldalon is létezik - tette hozzá. Balog Zoltán bírálta a romák integrációjának eddigi gyakorlatát. Úgy vélte, minél több olyan egyházi iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak. Mindez szerinte előkészítés lenne az integrációra.

Mint azt megírtuk, erősödik a szegregáció gyakorlata a magyar oktatási intézmények jelentős részében. Több száz iskola működését figyelték meg ugyanis szakemberek a 2004-es roma integrációs vizsgálat utókövetéseként. Az eredmény katasztrofális; a kutatás becslése szerint az elmúlt hat évben jelentősen, legalább 30 százalékkal nőtt a cigány többségű iskolák száma. Háromszáz olyan iskoláról biztosan tudni, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többségben vannak, az elvándorlások, átíratások eredményeként pedig további 10 százalékkal emelkedett a cigány tanulók létszáma ott, ahol már 2004-ben is többségben voltak.

Az összes roma diák nagyjából 30-40 százaléka tanul cigány többségű csoportban, főként "elkülönült" intézményekben. ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon mintegy 200 ezer roma gyerek van, akiket vagy szegregált oktatási intézményekben, vagy az iskolákon belül elkülönítve tanítanak a hatályos törvényi tiltás ellenére. Kutatások szerint pedig legalább 170 faluban és városban működik homogén cigány iskola, és további 700 intézményben párhuzamos cigány osztály. Szociológiai tanulmányok már évekkel ezelőtt kimutatták a szegregált iskolák és osztályok alacsonyabb oktatási színvonalát is, ez a közvetlen összefüggés pedig egyértelműen hatással van ezeknek a gyerekeknek a felnőtt életére is.

Lehet más a hozzáállás?

Morálisan és szakmailag egyaránt elfogadhatatlan a közoktatási helyettes államtitkár azon nyilatkozta, mely szerint az ország bizonyos területein a szegregációnak nincs alternatívája - állt Osztolykán Ágnes reagáló közleményében. Az LMP-s képviselő szerint közérdek, hogy a magyar iskolarendszer ne termelje újra a munkanélküliek nemzedékeit. Felszólította a kormányt, hogy az ne pártolja a szegregációt. Úgy vélte: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben azonnali intézkedésekre van szükség: fokozott szakmai támogatásra, teljesítmény-arányos pedagógus bérpótlékra, korai fejlesztésre, bölcsődei, óvodai férőhelyekre, a hátrányos helyzetű és "problémás" tanulók mentorálására, fejlesztésére.

Mint írta: a kormány szerezzen érvényt a hatályos törvényeknek, ne szabotálja, hanem segítse az integráció tényleges megvalósulását. Osztolykán elvárná a kabinettől, hogy a hat éve hatályos egyenlő bánásmódról szóló jogszabályt komplex intézkedési tervekkel egészítse ki. Magyarországon, Európa nyugati feléhez hasonlóan, olyan komplex társadalomfejlesztési programokra van szükség, amelyek országos és helyi szinten egyszerre tűzik célul a munkahelyteremtést, az oktatásügyi integrációt és a településeken belüli lakóhelyi szegregáció csökkentését - fogalmazott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a leszakadók, elesettek integrációja akkor lehet igazán sikeres, ha a politikusok, döntéshozók maguk járnak élen a diszkrimináció és a szegregáció elutasításában.

Ebből a szempontból különösen károsnak tekinthető a közoktatási helyettes államtitkár "hitvallása" - írta az LMP-s képviselő, aki kirekesztő szándékúnak nevezte Balog Zoltán nyilatkozatát is. Osztolykán ennek kapcsán egy szakmailag megalapozott, érvekre épülő találkozót kért Balog Zoltántól és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól. Szeptember közepére pedig egy olyan sajtónyilvános, szakmai egyeztetést tervez, ahol az oktatási integráció képzésben jártas szakértők, kutatók és az egész szakma leülne és elkezdenék "kitalálni az utat".

Politikai indíték "baráti köntösben"

Porhintés, pontosabban illúziókeltés Gloviczki Zoltán elképzelése az oktatási szegregációról - mondta lapunknak Trencsényi László. A Magyar Pedagógus Társaság ügyvezető elnöke szerint e mögött valójában politikai érdekek húzódhatnak, hiszen ezzel meg lehet "nyugtatni" a középosztálybeli szavazókat, akik rendkívül előítéletesen vélekednek a hátrányos helyzetűekről. A szakértő szerint a szegregáció baráti köntösbe burkolva - pontosabban felzárkóztató osztály címen - ugyanúgy ellentétes a tudományos ismereteinkkel, tehát éppen hátráltatja a rossz körülményekből indulók felzárkózását, nem pedig segíti. Ez viszont az egyszerűbb megoldás; emberbarát dolognak tűnik, de például a kisiskolák újranyitása, illetve fenntartása is a leszakadást idézi elő.

Ez ugyanis tartósítja a megkülönböztetést, afféle "a szegény gyerek maradjon a rezervátumban" felfogással. Egy gyermek ugyanis nem magától az iskola intézményétől, hanem attól a társadalmi közegtől kapja a szociális mintáit, amelyekben az iskola van, működik - fogalmazott Trencsényi. A falusi kisiskolákból a már kitört, középosztálybeli értelmiségi elvitte vagy elviszi a gyerekét, hiszen ő maga is tudja, hogy azzal nyújt számára kitörési lehetőséget. Pedig egy hátrányos helyzetű gyereknek az közvetíthet jó mintákat, ha a padtársa például középosztálybeli, értelmiségi családból származik, így képes természetesként bemutatni például a továbbtanulási szándékot.

Trencsényi szerint az elkülönítés bármilyen formája korlátozza a kitörési esélyeket. Ha a helyettes államtitkár nyilatkozatához még hozzávesszük a tisztán szakképzési évfolyamokból álló oktatási forma újbóli bevezetésének a tervét, illetve az erre megjelölt szakmákat látjuk, az ugyanezt erősíti meg. A hároméves szakoktatás ugyanis nem ad versenyképes képzettséget a 17 éves fiataloknak, ők nem lesznek életképesek a munkaerőpiacon. Ezzel a kormányzat persze megkímélné az érettségit adó iskolákat, illetve minél hamarabb levetné magáról a közoktatás által államháztartásra rótt terheket - mindezt emberközpontú politizálás címszó alatt.

Az osztrák Sarközi romaügyi uniós biztost sürget

Ahogy haladunk keletre, úgy lesz egyre rosszabb a romák helyzete. Nincs munka, később már föld sem, ahol legalább a napi betevőt megtermelhetnék – mondta lapunknak Rudolf Sarközi, az Ausztriai Roma Népcsoporttanács elnöke.

Sarközi a napokban hevesen bírálta „névrokonát”, Nicolas Sarkozy francia államfőt, a romániai és bulgáriai romák hazatoloncolásamiatt. Az egykor a lakompaki (Burgenland) koncentrációs táborban született Sarközi elismerte, Ausztriában egész más a romák helyzete, mint Magyarországon vagy a Balkánon. A 30-40 ezres közösség városokban él, nincsenek romatelepek, kevés a feltűnően roma negyed. Elsöprő többségük bevándorló, mivel a nácik alatt az osztrák romák 90 százalékát meggyilkolták: sokan az ’56-os forradalom után érkeztek Magyarországról, majd a széteső Jugoszláviából, később politikai menekültként a Balkánról. A munkanélküliség az osztrák romák esetében is magasabb az átlagnál – ismeri el Sarközi –, ám vannak köztük sikeres, gazdag vállalkozók is: például a Pfeiffer család, amelynek acélgyára van. Fontosak a pozitív példák, hogy ne csak mindig a nehézségekről írjon a média – teszi hozzá. Akár ilyen lehetne az is, hogy Magyarországon a romák már ott vannak a politikusok között, ám a roma egység még várat magára: pedig ha egy pártban politizálnának, megkerülhetetlenek lennének minden politikai erő számára. De úgy tűnik, ehhez még nem elég érettek – kockáztatja meg.

Az Európai Unió felelősségét sem lehet megkerülni. Sarközi szerint létre kellene hozni egy romaügyi biztost (akár az igazságügyi és emberjogi tárcán belül), aki a kisebbségek helyzetével foglalkozna. Egy magyar vagy egy román politikus ideális jelölt lenne, hiszen a többieknél jobban ismeri a problémát. Csodarecept viszont nincs: oktatással, munkalehetőségekkel és persze kemény munkával lehet csak javítani a romák helyzetén. Saját példája is ezt mutatja: egyedüllálló édesanyja nevelte, maga is csupán nyolc osztályt végzett, karrierjét építőipari segédmunkásként kezdte, volt pincér, sofőr, állami alkalmazott és szakszervezeti aktivista is. – Nagyon fontos a kisgyerekek iskoláztatása, ilyenkor még mindenki elhiszi, hogy olyan, mint a többiek. Az önbizalmat pedig fenn kell tartani, el kell hitetni, hogy a romák is érnek anynyit, mint a többiek. Küzdeni kell azért, hogy kapjanak ipari tanulói helyet, hogy minihitelekkel saját vállalkozást indítsanak. – Már a rendszerváltáskor el kellett volna kezdeni foglalkozni a romák helyzetével. De azóta felnőtt egy generáció, remények és jövő nélkül – figyelmeztet az osztrák romavezető.

A Micimackó szereplőinek pszichológiai elemzése 2008 Április 27

Micimackó:
Kórosan mézfüggő szenvedélybeteg, aki mindent megtesz, hogy napi adagjához hozzájusson (fára mászik, méhekkel csípeti össze magát, stb). Ha nem kap mézet, mély depresszióba esik, gondolkodása lelassul, tökéletesen alkalmatlanná válik mindenfajta társadalmi-közösségi, kooperatív jellegű tevékenységre.

Malacka:
Totál idióta szegény. Szellemi fogyatékos (dadog, képtelen értelmesen fogalmazni, és bizonyára dyslexiás is), és növésben is erősen visszamaradt példánya fajtájának. Mivel képtelen másokkal megértetni magát, állandó kisebbrendűségi komplexus gyötri, nem is beszélve arról, hogy még a leghétköznapibb dolgoktól is fél. Kórlapján szerepel még akut klausztrofóbia és a biztonságérzet totális hiánya is.

Tigris:
Megalomániás tévképzetes elmebeteg, a veszélyesebb fajtából. Meg van győződve arról, hogy a tigrisek a többi élőlény felett állnak, így a Százholdas Pagony önjelölt kiskirályát tisztelhetjük benne. Übermensch-szindrómájához az árja tigris fajhoz való beteges ragaszkodás, túlfűtött rasszizmus társul. Közösségekbe beilleszkedni képtelen, a társadalom magányos számkivetettje ő, aki elszigeteltséget tettetett vidámsággal, és állandó pótcselekvésével, az ugrálással próbálja meg kompenzálni.

Füles:
Súlyosan depresszív alkat (emo). Öregkorára belátta, hogy élete egy kudarc, egzisztenciája pedig valahol a béka segge alatt van. Nem tudott összegürcölni egy lakásravalót, ezért – míg társai jó meleg, fűthető odvas fákban vészelik át a teleket – meg kell elégednie egy huzatos fatákolmánnyal, ami Tigrisnek köszönhetően minden második nap tönkrezúzódik. Ez a gyökértelen élet, valamint a seggen fityegő műfarok – Milne-nál minden bizonnyal az impotencia szimbóluma -, amivel a többiek állandóan baszogatják, egyszerűen elviselhetetlenné teszi az életet Füles számára. Öngyilkos is lenne, ha depressziója nem totálisan passzív magatartásban ütközne ki, és ha nem félne az újabb kudarcoktól (“mi van, ha nem sikerül?”).

Kanga:
Elvált asszony, egyedül neveli gyermekét – kell-e többet mondani? Az állandó házimunka és rosszcsont kölyke hamar kikészítették Kanga idegeit. Ráadásul – mivel Ausztraliából emigrált bevándorló -, idegennek érzi magát a Százholdas Pagony mérsékelt égövi élővilágában. Ennél pedig már csak kóros férfihiánya a rosszabb: igen régen kamatyolt már, és ezt beteges tisztaságmániáján próbálja levezetni – vár az igazira, aki sosem jön el.

Zsebibaba:
Csonka családból származó egyke, ennek köszönhetően anyuci szeme fénye, és mint ilyen, egészségtelenül elkényeztetett gyerek. Zsebibabának mindig mindent szabad, senkitől nem kap egy jó nagy maflást, akármit is csinál. Ugyanakkor a Pagony lakói – elsősorban édesanyja – nem fordítanak elég időt az iskoláztatására, így biztosak lehetünk benne, hogy felnőttkorára Zsebibaba elkallódott tehetség lesz, aki egy idő után majd az alkoholhoz vagy a droghoz fordul, hogy elfeledhesse a világ kegyetlenségét.

Nyuszi:
Az agresszív-neurotikus páciens iskolapéldája. Hétköznapi félelmeit felnagyítva el, ennek köszönhetően mindig van valami, amiért aggályoskodik, és mindig van valaki, akin aggályait – heves dührohamokkal és gyakran tettlegességig fajuló tombolással – levezetheti. Elviselhetetlen természetének köszönhetően világ életében agglegény volt, és egyenes úton van a bogaras vénemberség felé. A Pagony lakói utálják, de annyira szánalmas, hogy nem merik megmondani neki.

Bagoly:

A Százholdas Pagony legöregebb lakója, aki nem tud mit kezdeni a közte és a többiek között húzódó generációs szakadékkal. Hogy elfogadtassa magát, görcsösen igyekszik tudásával lenyűgözni őket, ám ez leggyakrabban tudalékosságba csap át, és még nevetségesebbé válik. Elsősorban a fiatalabbakat, Zsebibabát és Malackát próbálja megnyerni, aminek alapján joggal feltételezhetünk nemi pedofíliára való hajlamot is.

Robert Gida:
Hát, elég beteg kiscsávó lehetett, ha összehozta a fenti elmeotthont…

    Halgasd külön a zenét (hangszerelést) és a dalt......

forrás: www.index.hu

A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a roma gyerekek elkülönítésével vádolt kerepesi iskola

• Független Hírügynökség

A Legfelsőbb Bírósághoz fordul a kerepesi Széchenyi István Általános Iskola, amelyet többször elmarasztaltak roma gyerekek elkülönítéséért. A Fővárosi Bíróság korábban jogerősen elutasította az intézmény keresetét abban a közigazgatási perben, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) ellen indítottak. Az iskola azért perelte be a szaktárcát, mert szerinte az Oktatási Hivatal (OH) jogellenesen sújtotta a kerepesi önkormányzatot összesen egymillió forintos felügyeleti bírsággal roma gyerekek elkülönített oktatása miatt.

A Roma Sajtóközpont szerint az iskola jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás a tárgyaláson "hiszterizált légkörben" végrehajtott, "rajtaütésszerű akcióknak" nevezte az Oktatási Hivatal ellenőrzéseit, melynek elmarasztaló határozatai szerinte nyomás hatására születtek.

A bíró jogerős ítéletében elutasította az iskola keresetét. Az ítélet indoklásában emlékeztetett arra: az Oktatási Hivatal szerint a kerepesi iskolában 11 esetben sértették meg a közoktatási törvény előírásait, és nem tartották be az egyenlő bánásmód követelményeit. Megsértették a többi között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek összevonását tiltó jogszabályt, az iskolának nem volt érvényes szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja nem felelt meg a közoktatási törvény előírásainak, és 33 pedagógusából négynek nem volt erkölcsi bizonyítványa.

A mostani ítélet jogerőre emelkedésével egyébként az iskolának harminc napja van az egymillió forintos bírság befizetésére. Az oktatási tárca államtitkára, Arató Gergely a Roma Sajtóközpont közleménye szerint úgy reagált a jogerős ítéletre: az nemcsak azt bizonyítja, hogy az Oktatási Hivatal szakszerűen járt el, hanem azt is, hogy egyetlen oktatási intézmény sem "úszhatja meg" büntetlenül Magyarországon az erőszakos elkülönítést.

Az ügy előzménye, hogy 2007 végén Kerepesen a helyiek fáklyás felvonulást tartottak és a "közösségbe beilleszkedni képtelen" diákok eltávolítását követelték. Ezt követően 2008 januárjában az Oktatási Hivatal (OH) vizsgálatot indított Kerepesen a roma gyerekek elkülönített oktatása miatt. Az OH először kétszázezer forintos bírsággal sújtotta az önkormányzatot, mert a helyi iskolában hat ötödikes és négy hetedikes roma gyereket különítettek el egy osztályban, akiknek csak heti két napot kellett iskolába járniuk. Majd nyolcszázezer forintos büntetést róttak ki az önkormányzatra, mert a hivatal szerint az iskolában több szempontból megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. Az önkormányzat az oktatási miniszternél fellebbezett az OH döntése ellen, aki azonban elutasította a kérelmet. Ezután perelte be az iskola az oktatási tárcát a Fővárosi Bíróságon, amelynek bírája most jogerősen elutasította az iskola kérelmét.

A Lehet Más a Politika (LMP) arra kéri a pártok listavezetőit, hogy aláírásukkal támogassák a "magyarok és cigány magyarok együttélésének minimumáról" szóló, Van fény az alagút végén című kiáltványukat - írja az MTI-hez is eljuttatott levelében Schiffer András.

Az LMP listavezetője úgy fogalmaz, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek és a mélyszegénység az ország jövőjét fenyegető súlyos problémák. "A mélyszegénység csapdájában vergődők és a romák kilátástalanságból való kitörése mindannyiunk közös érdeke" - szögezi le a politikus. Hozzáteszi, hogy az elmúlt esztendők világossá tették, "a magyarok és a cigány magyarok együttélése válságba jutott, tragédiák sorozata történt". Szavai szerint a szélsőséges nézetek megerősödtek a társadalomban, a kölcsönös bizalmatlanság országos méreteket öltött.

 Vicces poharak címmel találod meg a yotube.com-on

http://www.youtube.com/watch?v=PHSAHQCTwjo

 nézd meg!

Forrás: http://www.gallup.hu/Gallup/release/eloitelet030919.htm

A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása
az elmúlt tíz évben
 
2003. szeptember

Nyomtassa ki ezt az oldalt!

A Magyar Gallup Intézet 1993 óta évente vizsgálja az antiszemita és a romaellenes előítéletek alakulását Magyarországon. A vizsgálatoknak nem volt külső megbízója a Gallup saját költségén végezte el ezeket. Minden évben ugyanazokat a kérdéseket tettük fel a személyes megkérdezések alkalmával és a mintavétel módszere is pontosan megegyezett így az évek során szerzett adatok összehasonlíthatóak.

Vizsgálataink természetesen csak a nyíltan vállalt előítéletekre terjedhettek ki. A rejtett előítéletek feltárására irányuló sok kérdéssel bonyolultabb módszerrel dolgozó nagy költségekkel járó szociálpszichológiai és pszichológiai tudományos vizsgálatokra csak külső finanszírozó szervezet támogatása esetén vállalkozhattunk volna. Egy egyetlen indikátorra vonatkozó idősor nem helyettesítheti ezeket a kutatásokat az érvényesülő tendenciát azonban jól jelzi .

Adataink azt mutatják hogy az elmúlt tíz évben a nyíltan vállalt zsidóellenesség jelentősen visszaszorult Magyarországon. Amíg 1993-94-ben még a felnőtt lakosság 14-15 százaléka mondta azt egy kérdőív adott kérdésére válaszolva hogy ő "nem kedveli a zsidókat" addig az így nyilatkozók aránya 2002-ben és 2003-ban már csak 6-7 százalék volt.

A zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya tehát tíz év alatt kevesebb mint a felére esett vissza Magyarországon.

A zsidóellenesség nyílt vállalása egyre kevésbé elfogadott viselkedés Magyarországon.

A zsidó- és romaellenes előítéletek alakulása Magyarországon (1993-2003)
(teljes felnőtt lakosság %)

A romákkal kapcsolatos nyíltan vállalt negatív vélekedésekben is szignifikáns mértékű csökkenést figyelhettünk meg az eltelt tíz évben.

Az 1993-1995 közötti három évet jellemző 40-42 százalékos szintről a 2001-2003 közötti három éves időszakban 36-38 százalékra csökkent azok aránya kik magikra nézve igaznak tartották azt a kijelentést hogy "idegenkedem a cigányoktól".

A nyíltan vállalt romaellenes előítélet csökkenése is statisztikailag szignifikáns bár mértéke jóval kisebb mérvű mint a zsidókkal kapcsolatos nyílt negatív vélekedés csökkenése.

Az 1995 és 2001 közötti hat éves időszakban - egyetlen év kivételével - végig 10-11 százalék volt azok aránya akik nyíltan vállalták azt hogy ők "nem kedvelik a zsidókat" és 40-45 százalék volt azok aránya akik azt mondták hogy "idegenkednek a cigányoktól".

A kivétel számba menő évet 1997-ben (a Horn-kormány ciklusának vége felé) figyelhettük meg amikor a zsidókkal kapcsolatos előítéleteiket nyíltan vállalók aránya 13 százalékra nőtt a cigányokkal kapcsolatban előítéletüket nyíltan hangoztatók aránya pedig 50 százalékra szökött fel.

 Még várjatok, keresek hozzá, hátva van frissebb!!!

 A legnagyobb és az első elismert Cigány festőművész "levele"/ hozzászólása amikor még az országházban volt.

Arra szeretnélek benneteket kérni, hogy ha kifogásotok van a levéllel kapcsolatban akkor csak a mondanivalót szekáljátok, Pély Tamást ne, mert már régen meghalt.  Szeretném, ha ezt a kérésemet tiszteletben tartanátok.

 Nagyon megörültem annak, hogy megtaláltam tőle ezt a levelet, és meg szeretném veletek osztani....

A levelet a kisebbségi törvény megszületése előtt írhatta, legalábbis a tartalomból ez tükröződik....

PÉLI TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselõtársaim!

Érdekes módját választom annak, hogy önöket ennek a témának a kapcsán bizonyos fontos kérdésekrõl tájékoztassam.

Az elõítélet, a diszkrimináció mindig gyanakvással kezdõdik. A gyanakvás alapja a nemismerése valakiknek, valaminek, valamilyen jelenségnek. Historia est magistra vitae - mondják az okosok is. Arra gondoltam, minekutána nem akartam ma igazán hozzászólni, abban reménykedtem, hogy a kisebbségi törvénytervezet kapcsán fogom mindezt elõadni, egy exponáltabb idõben és egy kevésbé indiszponált társaságban; de mégiscsak úgy döntöttem, hogy azok az üzenetek, amiknek birtokába kerültem, felrázzák kicsit önöket, és a figyelmüket ennek a kérdésnek a fontosságára irányítják.

Én cigányember vagyok, és nekem nem frázis, ha azt mondom, hogy szükséges ezt a kérdést nagyon mélyen, nagyon komolyan kezelni. Nekem az, hogy ez a társadalom egyik legnagyobb betegsége - a mindenkori társadalomnak -, ez nem beszéd, ez nem mellébeszélés, ez egy nagyon komoly ostorhegyvalóság. Hogy miért, ezt elmondom, hiszen önök a cigányságról vajmi keveset tudnak; hiszen annak idején fõképp a Kék fénybõl informálódtak, most a Zsaru Magazinból és még egy-két remek bulvárlapból, amelyet itt sokszor látok kirakva, és szívesen olvassák el a kriminalisztikával foglalkozó részeket. Egy népet a bûnözési statisztikáin keresztül megítélni nem lehet és nem szabad.

Tehát néhány fehér foltot szeretnék önöknek kiszínesíteni - úgy is mint festõ, és úgy is mint amatõr történész. A cigányság eredetérõl és nyelvérõl - egyébként mostantól kezdve egész rövid és szakszerû leszek. A középkor naiv, babonás embere a legképtelenebb eredetet tulajdonította az egzotikus cigánykaravánoknak. Sokan görög eretnekeknek, üldözött német zsidóknak, sõt tatároknak vélték õket, de a legtöbben mégis egyiptomi származásuk mellett kardoskodtak - és ez is ment át leginkább a köztudatba. A cigányok eredete ma már nem titok: indiai származásuk tudományosan bizonyított tény. A találgatások és tévedések sorozata után magyar ember, Vályi István, Komárom megyei református lelkész ismerte fel indus eredetüket a XVIII. században. A hollandiai Leidenben találkozott malabari diákokkal, és nagy hasonlóságot talált nyelvük és a hazai cigányok nyelve között. Ezért lejegyzett ezer malabari szót, és amikor visszatért Magyarországra, felolvasta a szójegyzéket a gyõri cigányoknak, akik megértették a szavak nagy részét.

A cigányok vándorlása. A cigányok - hosszas vándorlások során - számos néppel kerültek érintkezésbe. Ezért nagy vérkeveredésen mentek keresztül, azonban az avatatlannak sem nehéz felismerni az embertani hasonlóságot a cigányok és a hinduk között. A letelepedett cigányok pedig jelentõs mértékben keveredtek az illetõ ország népével. A germán és északi szláv országokban igen gyakori a szõke, Nagy-Britanniában pedig a kelta õslakosság emlékét idézõ vörös hajú cigány. Alapvetõ szókincsük indiai eredete mellett kimutatható a különbözõ elõ- ázsiai és európai nyelvek hatása is: perzsa, török, szláv, magyar - természetesen.

A cigány elnevezés máig nincs megnyugtatóan tisztázva. A cigányok - mint a legtöbb õsi, természeti nép - saját "ember" szavukat használják népnévként, tehát romnak, manusnak nevezzük önmagunkat. Rom szom - ember vagyok. De a népvándorlások ismert rugói, India tegnapi és mai viszonyainak ismeretei sok mindenre magyarázatot adnak. India népei már a legrégibb idõktõl kezdve külsõ támadásoktól, természeti csapásoktól és szörnyû szegénységtõl szenvedtek. Az évezredek során kialakult indus társadalomszervezet, az egyes rétegek, csoportok merev elválasztása - a kasztok - és a páriák szörnyû kitaszítottsága nem jelenthetett valami különös vonzerõt a birodalom északi részein még nemzetiségi szervezetben élõ törzsek számára sem. Nem tudhatjuk, hogy milyen ellenség behatolása, milyen éhínség hajtotta nyugat felé a kumpániákat. Vándorlásuk útvonala nem volt egységes. Perzsiából egyik részük egyenesen Oroszország felé tartott, másik részük Szíria és Egyiptom érintésével Észak-Afrikába, illetve a török birodalmon keresztül Görögországba és a Balkánra vezetett. A cigányok Egyiptomban hosszabb idõt töltöttek; erre mutat származásukat is elferdítõ hagyományuk és számos nyelvészeti, embertani és néprajzi adat. Elsõ csoportjaik a XIV. században, a török támadások kezdetén érték el Európát Pannel és Sandel nevû törzsfõnökeik vezetésével. Sokan már lemaradtak Ázsiában és Orszországban, de a legnagyobb csoportok vándoroltak tovább nyugat felé Görögországba, és a Balkánon sokáig idõztek. Csak késõbb, a törökök elõretörése után vonultak Magyarországon keresztül, 1417-ben nyugatra és északra. Zsigmond király uralkodása idején barátságos fogadtatásban részesültek, sõt 1423-ban és 1438-ban királyi szabadságlevéllel látták el a cigányokat. Üldöztetések Nyugat-Európában. - A törökök elõrenyomulásával fokozódó nyugtalanság gyakran az oszmán birodalom kémeit gyanította bennük. A legsúlyosabb üldözéseknek Németországban voltak kitéve. A szétszabdalt Németország fejedelemségei egymással versengtek kegyetlenségükben. Skóciából és Angliából viszont kiutasították õket. Aki pedig visszatért, a fülénél fogva fához szögezték, 18 ezret pedig felakasztottak. Késõbb azonban a brit hatóságok is megenyhültek, számuk a XIX. században már elérte a 100 ezret is. Békésen éltek a Lee-dinasztia vezetése alatt, utolsó királyuk, Joseph Lee 1845-ben hunyta le a szemét. Nem volt jobb sorsuk Nyugat-Európa más országaiban sem. Utrechtben 1544-ben sokat megcsonkítottak és meggyilkoltak közülük, majd számûzték õket. Franciaországban is nehéz napok virradtak a cigányságra. Az orleans-i parlament bírósági határozata alapján 1561-ben kiutasították õket. Azokat pedig, akik a szigor csökkenése után visszatértek Franciaországba vagy meghúzódtak a baszkok között, 1802-ben Napóleon összefogta és Észak-Afrikába szállíttatta. Ennek ellenére ma is élnek cigányok Franciaországban, sõt a közelmúltban hatalmas arányú összejövetelt tartottak, ahol szilaj táncok és zene mellett vezetõik megvitatták népük problémáit. Sorolhatnánk azonban tovább azokat a kegyetlen intézkedéseket, amelyekkel az európai országok szabadulni akartak a cigányoktól. Eredményt nem értek el. Hiába üldözték olyan kegyetlenül a cseh-morva rendek vagy a skandináv országok India távolra szakadt fiait. A legtürelmetlenebb elbánásban tehát a mûvelt és polgárosult Nyugat-Európában részesültek. A germán népek született idegenkedése a színestõl még fokozottabban jelentkezett saját hazájukban, ahol ezt még szociális, kulturális és rendészeti szempontok is fokozták. Azonban minden üldözés és tömegmészárlás ellenére elszaporodtak. Amerika benépesülésével pedig az Atlanti-óceánon is áthajóztak a cigányok, és ma mindkét Amerikában találkozhatunk velük. A hazai históriákból. - Magyarországon a legnagyobb nyugat-európai cigány pogromok idején is békében hagyták õket. Királyaink és fejedelmeink nem egy oltalomlevelet adtak ki számukra. Megfizették a királyok által kirótt adójukat, és szükség esetén még katonáskodtak is. A török hódoltság korában mint tûzmesterek tûntek ki a harcban, és mint tudjuk, 1556-ban Nagyida várát is õk védték meg.

(19.40) A tanulmány következõ részét majd a kisebbségi, nemzetiségi és etnikai törvény kapcsán fogom elõadni. Ezt a tanulmányt 1957-ben dr. Antall József történész írta. Most lett elõször publikálva, és én köszönöm neki, aki ma jelenleg a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, hogy a maga idejében egyedülálló tanulmányt adott Magyarországnak és a világnak is, úgy hiszem. Ezek után kérdem önöket+ és sajnos elment az a+ - Hogy hívják? - Fekete úr+, hogy nem tartózkodott tovább is a helyiségben, sok olyan információhoz jutott volna, ami felülvizsgálatra kényszerítette volna õt. Mindenekelõtt nem napi politikai programról van szó, amikor a rasszizmusról, a fajgyûlöletrõl beszélünk. Ezek sajnos ezeréves problémák, és ha így folytatják bizonyos urak, még eltartanak ezer évig. És megmondom, hogy miért: mert vannak népek, amelyek sohasem mások ellen voltak népek, és ezek a népek valahogy megmaradtak. Köszönöm, kedves uraim. (Taps.)

P6_TA(2008)0035

A romákkal kapcsolatos európai stratégia

PE 401.031

Az Európai Parlament 2008. január 31-i állásfoglalása a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról

Az Európai Parlament,

–            tekintettel az EK-Szerződés 3., 6., 7., 29. és 149. cikkére, amely szerint a tagállamok kötelesek egyenlő jogokat biztosítani minden állampolgárnak,

–            tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely alapján az Európai Közösség megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy fellépjen a faji vagy etnikai alapú megkülönböztetés ellen,

–            tekintettel az Európai Unióban élő romák helyzetéről szóló 2005. április 28-i [1], az Európai Unióban élő roma nők helyzetéről szóló 2006. június 1-i [2], valamint az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazására vonatkozó 2007. november 15-i [3] állásfoglalására,

–            tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelvre, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvre, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet leküzdéséről szóló kerethatározatra,

–            tekintettel a „Rasszizmus és idegengyűlölet az EU tagállamaiban 2007-ben” című, az Alapjogi Ügynökség által közzétett jelentésre,

–            tekintettel a 2005-ben létrehozott „A romák beilleszkedésének évtizede” programra és a Roma Oktatási Alapra, amelyeket számos uniós tagállam, tagjelölt ország és más olyan ország hívott életre, amelyekben az európai uniós intézmények meghatározó jelenléttel bírnak,

–            tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye 4. cikkére és az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezményre,

–            tekintettel az átfogó cselekvési tervre, amelyet az EBESZ-ben részt vevő államok, köztük az EU tagállamai és tagjelölt államai fogadtak el, amely a romák és szintik helyzetének az EBESZ térségében történő javítását helyezi előtérbe, és amelyben az államok többek között vállalják, hogy további erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy a romák és a szintik teljes mértékben és egyenrangú szereplőként vegyenek részt társadalmainkban, továbbá arra, hogy megszüntessék hátrányos megkülönböztetésüket,

–            tekintettel az Európai Unió alapjogi chartájára és az Alapjogi Ügynökség alapokmányára,

–            tekintettel az etnikai kisebbségek társadalmi integrációjával és a munkaerőpiacon való teljes részvételével foglalkozó magas szintű tanácsadói szakértői csoport által készített, „Az etnikai kisebbségek a munkaerőpiacon – Sürgető felhívás a fokozottabb társadalmi integráció érdekében” című, a Bizottság által 2007-ben kiadott jelentésre,

–            tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (5) bekezdésére,

A.           mivel az Európában élő 12–15 millió romát, akik közül mintegy 10 millió az Európai Unióban él, faji alapú megkülönböztetés és sok esetben súlyos strukturális diszkrimináció, szegénység, valamint társadalmi kirekesztés, továbbá nemen, életkoron, fogyatékosságon és szexuális irányultságon alapuló többszörös megkülönböztetés sújtja; mivel az európai romák többsége a 2004. és 2007. évi bővítés után vált uniós polgárrá, és azóta élvezik az uniós polgárok és családjaik tagállamok területén történő szabad mozgására és tartózkodására irányuló jog nyújtotta előnyöket,

B.           mivel a számos európai ország társadalmában hagyományosan jelen lévő és az e társadalmakhoz hozzájáruló európai romák helyzete különbözik az európai nemzeti kisebbségekétől, ami indokolja a konkrét európai szintű intézkedések szükségességét,

C.           mivel az EU roma lakossága az uniós polgárként őket megillető alapvető jogok, úgymint a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog gyakorlása közben gyakran néz szembe faji megkülönböztetéssel,

D.           mivel különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak azok a roma személyek és közösségek, amelyek úgy határoztak, hogy a nemzeti állampolgárságuk szerinti uniós tagállam helyett egy másik uniós tagállamban telepednek le,

E.           mivel a romákkal szembeni faji megkülönböztetés elleni küzdelemben, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyhez és a lakhatáshoz való jogaik megvédése terén nem történt előrelépés a legtöbb tagállamban, valamint tagjelölt országban,

F.           mivel a szegregációt az oktatás területén továbbra is számos tagállamban tolerálják, mivel a magas színvonalú oktatáshoz való hozzájutásban fellépő ilyen hátrányos megkülönböztetés folytonosan kihat a roma gyermekek azon lehetőségére, hogy fejlesszék és élvezzék a tanulmányi fejlődéshez való jogukat;

G.           mivel a társadalmi kirekesztés, a kizsákmányolás és a bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az oktatás,

H.           mivel a nem megfelelő és egészségtelen életkörülmények és a bizonyítottan létező gettósodás meglehetősen gyakran előforduló jelenségek, valamint a romák rendszerint vagy kényszer-kilakoltatás áldozatai, vagy megakadályozzák őket abban, hogy az ilyen lakóhelyekről elköltözzenek,

I.            mivel a roma közösségekben elfogadhatatlanul magas az átlagos munkanélküliség, ezért speciális intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik számukra, hogy munkát találjanak; mivel az európai munkaerőpiac, valamint az egész európai társadalom számára rendkívül hasznos lenne a romák társadalmi integrációja,

J.            mivel az EU-nak számos olyan mechanizmus és eszköz áll rendelkezésére, így például a társadalmi integráció vagy a regionális és foglalkoztatáspolitikák, amelyeket arra lehetne használni, hogy javuljon a romák magas színvonalú oktatáshoz, munkavállaláshoz, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzájutása,

K.          mivel a roma közösségek társadalmi integrációja továbbra is elérendő cél, és megfelelő uniós eszközöket kell használni annak érdekében, hogy hathatós és látható változás történjék e területen,

L.           mivel szükség van a romák hatékony politikai szerepvállalására, különösen az olyan döntések tekintetében, amelyek kihatnak a romák életére és jólétére,

M.          mivel a cigányellenesség és a romafóbia még mindig széles körben elterjedt Európában, és a szélsőségesek által propagált és kiaknázott jelenség, ami rasszista támadások, uszító beszédek, jogtalan kilakoltatások és rendőrségi zaklatás formájában csúcsosodik ki,

N.          mivel a legtöbb roma nő kettős – egyrészt nemen, másrészt etnikai származáson alapuló – diszkrimináció áldozata,

O.          mivel a roma holokauszt (porajmos) tényét el kell ismerni, az európai romák, akárcsak a zsidók és más üldözött csoportok fizikai megsemmisítésére irányuló náci bűnök súlyosságának megfelelő módon,

1.           nyomatékosan és nyíltan elítéli a romákat és az egyéb, „cigánynak” tekintett személyeket érő hátrányos megkülönböztetés valamennyi formáját;

2.           üdvözli a 2007. december 14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseit, amelyek szerint „tudatában a romák unióbeli nagyon egyedi helyzetének, felkéri a tagállamokat és az Uniót, hogy minden eszközt vegyenek igénybe a romák társadalmi befogadásának érdekében”, és „felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő szakpolitikákat és eszközöket, és legkésőbb 2008 júniusáig számoljon be a Tanácsnak az elért eredményekről”;

3.           úgy ítéli meg, hogy az EU és tagállamai osztoznak abbéli felelősségükben, hogy előmozdítsák a romák integrációját, és hogy védelmezzék az európai polgárként őket megillető alapvető jogokat, valamint hogy a látható eredmények elérése érdekében sürgősen fokozniuk kell közös erőfeszítéseiket e területen; felhívja a tagállamokat és az Unió intézményeit, hogy támogassák a szükséges intézkedéseket a romák befogadásának megvalósításához szükséges megfelelő társadalmi és politikai környezet megteremtése érdekében;

4.           sürgeti az új Alapjogi Ügynökséget, hogy helyezze a cigányellenességet munkaprogramja legfontosabb ügyei közé;

5.           megerősíti az EU szerepének fontosságát a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni harcban, amely gyakran strukturális, ezért – különösen a közös politikák fejlődésére való tekintettel – átfogó, uniós szintű megközelítést igényel, annak elismerése mellett, hogy a politikák végrehajtásához, a romák védelméhez, ösztönzéséhez és kedvező helyzetbe hozásához szükséges létfontosságú hatásköröket, politikai akaratot, időt és forrásokat elsősorban a tagállamoknak kell biztosítaniuk;

6.           sürgeti a Bizottságot egy olyan, a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia kidolgozására, amelynek célja az uniós szintű politikai koherencia e téren való biztosítása, továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki a romák integrációjára vonatkozó átfogó közösségi cselekvési tervet, amelynek feladata lesz, hogy pénzügyi támogatást biztosítson a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásához;

7.           sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki átfogó közösségi cselekvési tervet a romák társadalmi integrációjáról, megjegyezve, hogy e tervet a foglalkoztatás, a szociális ügyek, az esélyegyenlőség, az igazságügy, a szabadságjog, az oktatás, a kulturális és a regionális politika szakterületén az uniós polgárok integrációjáért felelős európai biztosok csoportja készítse el és hajtsa végre;

8.           kéri a Bizottságot, hogy jelöljön ki egy biztost, aki felelős a romákkal kapcsolatos politika összehangolásáért;

9.           sürgeti a Bizottságot, hogy a roma ügyek intézésének hatékony eszközeként ültesse át a gyakorlatba a „romák a romákkal” munkamódszert, és felszólítja a Bizottságot, hogy saját struktúráján belül segítse elő a roma személyzet alkalmazását;

10.         felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a romákkal foglalkozó egységet a romák társadalmi integrációjára vonatkozó európai keretstratégia végrehajtásának koordinálására, a tagállamok közötti együttműködés megkönnyítésére és a tagállamok közötti együttes fellépések koordinálására, valamint a romaügyek általános érvényesítésére minden vonatkozó szervezetben;

11.         felszólítja a Bizottságot, hogy a magánbefektetések esélyegyenlőségre gyakorolt hatását tegye az uniós támogatások odaítélésének egyik fontos és elszámoltatható tényezőjévé oly módon, hogy az uniós finanszírozású projektekre pályázatot benyújtó egyéneket és/vagy jogi személyeket egy esélyegyenlőséggel kapcsolatos elemzés és cselekvési terv elkészítésére és végrehajtására kötelezi;

12.         üdvözli a Bizottság által bejelentett kezdeményezéseket, beleértve a megkülönböztetés elleni küzdelem felülvizsgált stratégiájáról szóló közleményt, a bevándorlói háttérrel rendelkező vagy hátrányos helyzetű kisebbséghez tartozó diákok oktatásáról szóló hamarosan megjelenő zöld könyvet, továbbá a 2000/43/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatos további lépések megtételére vonatkozó szándékot; különösen üdvözli azt a magas szintű roma fórum létrehozására irányuló javaslatot, amely a roma ügyek megoldását célzó hatékony politikák megteremtéséhez nyújtana keretet;

13.         sürgeti a Bizottságot egy olyan összeurópai válságtérkép megalkotására, amely az Unión belül felméri és megvizsgálja azokat a területeket, ahol a roma közösségeket a legnagyobb mértékben sújtja a szegénység és a társadalmi kirekesztés;

14.         sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a hátrányos megkülönböztetés elleni jogi szabályozás megerősítésének lehetőségeit az oktatás területén, különös tekintettel az elkülönítés megszüntetésére, és eredményeiről ezen állásfoglalás elfogadásának időpontjától számított egy éven belül számoljon be a Parlamentnek; ismételten hangsúlyozza, hogy a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésnek a romákkal kapcsolatos európai stratégiában prioritásnak kell lennie; sürgeti a Bizottságot, hogy kettőzze meg a tagállamokban olyan tevékenységek finanszírozására és támogatására tett erőfeszítéseit, amelyek a roma gyermekeket már kora gyermekkoruktól integrálják az általános oktatási rendszerbe; sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson a romákkal kapcsolatos pozitív cselekvés elősegítésére irányuló programokat a középiskolai és felsőoktatás területén, beleértve a szakképzést, a felnőttoktatást, az élethosszig tartó tanulást és az egyetemi oktatást; sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson egyéb, az elkülönítés megszüntetésének pozitív és eredményes modelljeit bemutató programokat;

15.         felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy küzdjenek a kiskorú romák kizsákmányolása, kéregetésre kényszerítése és iskolakerülése, illetve a roma nők bántalmazása ellen;

16.         sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a romák munkaerő-piaci integrációját a képzést és átképzést, a munkaerő-piacon a pozitív cselekvés elősegítését, a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályoknak a foglalkoztatás területén történő szigorú betartását, a romák vállalkozói tevékenységét és a roma kisvállalkozások előmozdítását is magukban foglaló intézkedések révén;

17.         felszólítja a Bizottságot, hogy a kisvállalkozások beindításának ösztönzése érdekében, valamit a hátrányos helyzetű közösségeket tönkretevő uzsora gyakorlatának helyettesítése céljából fontolja meg a mikrohitelrendszer bevezetésének lehetőségét, amit a magas szintű tanácsadó csoport már fent említett jelentésében is javasolt;

18.         felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és tagállamokat, hogy támogassák a roma közösségek egészségügyi helyzetét javító, a rendszer egészére vonatkozó nemzeti programokat, különösen egy megfelelő gyermekoltási program bevezetése révén; sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fejezzék be és megfelelően orvosolják egyes roma közösségek szisztematikus kizárását az egészségügyi ellátásból, beleértve többek között az elszigetelt területeken élő közösségeket és az emberi jogokkal való komoly múltbeli vagy jelenlegi visszaéléseket az egészségügyi ellátás területén, beleértve az egészségügyi intézményekben meglévő faji szegregációt és a roma nők erőszakos sterilizációját;

19.         sürgeti a Bizottságot, hogy építsen a létező pozitív modellekre a súlyos társadalmi, környezeti és egészségügyi veszélyeket okozó roma szegénytelepek felszámolását célzó programok támogatása végett azokban az országokban, ahol ezek léteznek és olyan más programok támogatása végett, amelyek a romák, így a roma migránsok lakhatásának pozitív és sikeres modelljeként szolgálnak;

20.         sürgeti a tagállamokat, hogy oldják meg az olyan táborok problémáját, ahol nincs megfelelő higiénia, egyáltalán nem léteznek biztonsági normák, és ahol sok roma kisgyermek veszti élet otthoni balesetek, különösen éppen a biztonsági normák hiánya miatt keletkező tűzesetek alkalmával;

21.         sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU romaügyi politikáját hangolják össze „A romák beilleszkedésének évtizede” programmal, és használják ki a létező kezdeményezéseket, így például a Roma Oktatási Alapot, az EBESZ cselekvési tervét és az Európa Tanács ajánlásait erőfeszítései hatékonyságának e téren történő fokozása érdekében;

22.         hangsúlyozza a helyi hatóságok bevonásának fontosságát a romák integrációjának előmozdítására és a megkülönböztetés leküzdésére tett erőfeszítések hatékony megvalósulásának biztosítása érdekében;

23.         felhívja a tagállamokat, hogy a roma közösséget a lehető legalacsonyabb szinten vonják be annak érdekében, hogy a roma embereket képessé tegyék az EU által nyújtott, a romák jogainak és közösségei integrációjának előmozdítására irányuló valamennyi – akár az oktatás és a foglalkoztatás, akár a polgári részvétel terén megjelenő – kezdeményezésre vonatkozó ösztönzők teljes körű kihasználására, mivel a sikeres beilleszkedéshez alulról építkező megközelítésre és közös felelősségvállalásra van szükség; hangsúlyozza a roma emberi erőforrás és szakmai kapacitás kialakításának fontosságát a romáknak a közigazgatás valamennyi szintjébe, köztük az európai intézményekbe történő bevonása érdekében;

24.         emlékeztet arra, hogy a tárgyalási és csatlakozási folyamat során minden tagjelölt ország elkötelezte magát a roma közösségek integrációja, valamint az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való jogaik előmozdítása mellett; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje e kötelezettségek teljesítését és a romák helyzetét az összes uniós tagállamban;

25.         felhívja a Bizottságot és az érintett hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Cseh Köztársaságban, Lety településen található egykori koncentrációs tábor helyszínén felszámolják a disznóhizlaldát, és hogy az üldözés áldozatainak tiszteletére emlékművet építsenek;

26.         úgy ítéli meg, hogy behatóbban kellene tanulmányoznia a romák integrációjára vonatkozó európai politikai kihívások különböző szempontjait;

27.         utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a tagjelölt országoknak, az Európa Tanácsnak és az EBESZ-nek.

P6_TA(2005)0151

Romák az Európai Unióban

PE 357.314

Az Európai Parlament állásfoglalása a romák európai unióbeli helyzetéről

Az Európai Parlament,

–        tekintettel a nemzetközi roma nap 2005. április 8-i megünneplésére [1],

–        tekintettel a 2004. október 29-én az állam- és kormányfők által aláírt alkotmányos szerződésre, amelynek második része tartalmazza az Európai Unió alapjogi chartáját,

–        tekintettek az EK-Szerződés 3., 6., 7., 29. és 149. cikkére, amely valamennyi állampolgár számára egyenlő esélyek biztosítására kötelezi a tagállamokat,

–        tekintettel az EK-Szerződés 13. cikkére, amely lehetővé teszi az Európai Közösség számára, hogy megfelelő lépéseket tegyen a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen,

–        tekintettel a személyek faji vagy etnikai származására tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi irányelvre [2], amely megtiltja az etnikai alapú megkülönböztetést,

–        tekintettel az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének 4. cikkére és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményre,

–        tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1557/2002 ajánlására, különösen annak 3. és 15. cikkére, amely kiemeli a romák elleni széleskörű diszkriminációt és az őket sújtó hátrányos megkülönböztetést ellenőrző rendszer megerősítésének szükségességét,

–        tekintettel az 1999-es helsinki Európai Tanácsot megelőzően a COCEN-Csoport által elfogadott, „A roma lakosság helyzete a tagjelölt országokban” című dokumentumra, amely kiemeli, hogy fel kell hívni a figyelmet a romákkal szemben megnyilvánuló rasszizmusra és diszkriminációra,

–        tekintettel a kínzás és a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód és büntetések elleni 1984. december 10-i ENSZ egyezményre,

–        tekintettel az alkalmazás és foglalkoztatás terén az egyenlő elbíráláshoz általános keretet létrehozó 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre [3] ,

–        tekintettel az európai politikai pártok chartájára „a rasszizmusellenes társadalomért” [4] ,

–        tekintettel az alapvető jogokért, a diszkriminációmentességért és az egyenlő bánásmódért felelős biztosok csoportjának létrehozására [5] és várva a csoport programját,

–        tekintettel a Rasszizmus és az Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontját létrehozó 1997. június 2-i 1035/97/EK tanácsi rendeletre [6], a Megfigyelőközpont (EUMC) éves és tematikus jelentéseire az EU-ban tapasztalható rasszizmusról, valamint a kibővült Európai Unióban a kisebbségekről és diszkriminációmentességről szóló bizottsági Zöld Könyvre (COM (2004)0379),

–        tekintettel az Európai Bizottság közelmúltban kiadott jelentésére, amely felhívja a figyelmet az Európában élő romák, cigányok és vándorló népcsoportok elleni ellenséges magatartások és emberi jogi visszaélések nyugtalanítóan magas szintjére [7] ,

–        tekintettel a Holocaustról való megemlékezésről, az antiszemitizmusról és a rasszizmusról szóló 2005. január 27-i állásfoglalására [8] ,

–        tekintettel olyan nemzetközi jogi eszközökre, mint az ENSZ Bizottsága a Faji Megkülönböztetés Megszüntetéséért által hozott XXVII. általános ajánlására ("a romák faji megkülönböztetése"), és az Európai Bizottság Fajgyűlölet és Intolerancia elleni (ECRI) 3. általános politikai ajánlására (a romák/cigányok elleni fajgyűlölet és intolerancia elleni küzdelem),

-        tekintettel az EBESZ-ben részes államok, köztük a tagállamok és a tagjelölt országok által elfogadott, a romák és szintik helyzetének az EBESZ területén belüli javítására összpontosító átfogó cselekvési tervre, amelyben az államok többek között vállalják, hogy megerősítik az iránti erőfeszítéseiket, hogy társadalmainkban a roma és szinti népesség képes legyen teljes és egyenlő mértékű szerepvállalásra, valamint hogy megszüntetik az ellenük irányuló diszkriminációt;

–        tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel április 8-át jelölték ki a nemzetközi roma nap ünnepének, így az a romák éves napjának tekinthető, másrészt lehetőséget teremt a figyelemfelkeltésre Európa legnagyobb etnikai kisebbsége és annak társadalmi kirekesztettsége vonatkozásában;

B.      mivel 12-25 millió roma él Európában, ebből 7-9 millió az Európai Unióban, faji megkülönböztetéstől szenvedve, és gyakran súlyos strukturális hátrányoktól, szegénységtől és társadalmi kirekesztéstől, valamint többszörös hátrányos megkülönböztetéstől szenvedve a nemi hovatartozás, életkor, fogyatékosság vagy szexuális irányultság alapján;

C.      hangsúlyozza a romákkal szembeni fajgyűlölet és faji megkülönböztetés terén észlelhető folyamatos és erőszakos tendenciák sürgős felszámolásának szükségességét, és tudatában van annak, hogy cigányellenes és romagyűlölő érzelmektől vezérelve a szélsőséges csoportok által elkövetett rasszista támadások, a gyűlöletbeszéd, a fizikai támadások, a jogellenes kilakoltatások, a rendőrségi zaklatások bárminemű büntetlensége hozzájárul a jogállamiság és a demokrácia gyengüléséhez, fokozza az ilyen típusú bűncselekmények előfordulási gyakoriságát és felszámolásához elszánt cselekvésre van szükség;

D.      elismeri, hogy a romákkal szembeni faji megkülönböztetés és idegengyűlölet elleni küzdelem kudarca, különösen az állami szervek részéről, a társadalmi problémák tartós fennállását erősítő tényező;

E.      mivel a roma közösséget még mindig nem tekintik etnikai vagy nemzeti kisebbségi csoportnak valamennyi tagállamban és tagjelölt országban, és így nem élvezhetik valamennyi érintett államban az ezen státuszhoz tartozó jogokat;

F.      mivel noha számos tagállam gyorsan átültette nemzeti jogába a 2000/43/EK irányelvet, számos tagállam ezt vagy nem tette meg, vagy nem teljesen, illetve nem helyesen tette azt;

G.      emlékeztet arra, hogy a roma holocaust teljes mértékű elismerést érdemel, amely arányban áll az európai romák fizikai kiirtását célzó náci bűntettekkel, és e tekintetben felhívja a Bizottságot és a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy áthelyezzék a sertésfarmot a Lety u Pisku-i egykori koncentrációs tábor területéről, és ott megfelelő emlékművet hozzanak létre;

H.      emlékeztet arra, hogy számos roma vált és válik háborúk áldozatává, valamint etnikai tisztogatások célpontjává, és továbbra is zaklatás áldozata a korábbi Jugoszlávia régióinak egyes részein;

I.       nehezményezi, hogy nagyszámú roma származású menedékért folyamodót utasítottak ki vagy fenyegettek meg a fogadó tagállamokból való kitoloncolással, megsértve ezzel az 1951-es genfi egyezményben és a kapcsolódó jegyzőkönyvekben meghatározott visszaküldés tilalmát;

J.       sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a romák továbbra is alulreprezentáltak a kormányzati rendszerben és a közigazgatásban azon tagállamokban és tagjelölt országokban, ahol a népesség jelentős százalékát teszik ki; emlékeztetve arra, hogy e kormányok vállalták a döntéshozatali rendszerben dolgozó romák számának növelését, azonban még nem értek el jelentős előrelépést;

K.      elismeri, hogy szükség van a romák hatékony részvételére a politikai életben, különösen a roma közösségek életét és jólétét érintő döntések tekintetében;

L.      hangsúlyozza, hogy semmilyen esetben nem szabad új állampolgársági törvényeket úgy megszövegezni és alkalmazni, hogy azok diszkrimináljanak egyes állampolgárságért törvényesen folyamodó személyeket, vagy megtagadják az állampolgárságot a tagállamban vagy tagjelölt országban hosszú ideje tartózkodó roma lakosoktól;

M.     mivel számos országban világos jelei vannak a rendőri erőkre és más bűnügyi igazságszolgáltatási szervekre ható roma-ellenes előítéletnek, amely módszeres faji megkülönböztetéshez vezet a büntető bíráskodási gyakorlat során;

N.      mivel a romákat rendszeresen negatív diszkrimináció éri az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtásakor, aggodalmát fejezi ki a szülészeti osztályokon előforduló szegregációk és a roma nők - megfelelő tájékoztatás alapján adott - beleegyezése nélkül történő sterilizálása miatt;

O.      mivel széles körben tapasztalhatók a színvonalon aluli, egészségtelen körülmények és a gettósodás jelei annak megakadályozásával együtt, hogy a romák az ilyen környékekről kiköltözhessenek;

P.      felhívja a figyelmet a számos tagországban faji elkülönítést alkalmazó iskolarendszerekre, amelyekben a roma gyermekek oktatása vagy alacsonyabb színvonalú elkülönített osztályokban, vagy szellemi fogyatékos osztályokban folyik; elismerve, hogy a romák oktatáshoz és tudományos tevékenységhez való hozzáférésének javítása a roma közösségek általános kilátásainak javulásához elengedhetetlen;

Q.      mivel az átlagot tekintve a roma közösségeknek elfogadhatatlanul nagymértékű munkanélküliséggel kell szembenézniük, amely speciális intézkedéseket tesz szükségessé a munkához jutás megkönnyítése érdekében;

R.      tekintve a romák kultúrájuk elismertetésével kapcsolatos nehézségeit, sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a legtöbb tagállamban és tagjelölt államban az általános médiák műsoraiban továbbra is alulreprezentált a romaság, miközben a roma polgárokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák terjednek az újságcikkekben, televíziós és rádiós műsorokban; megjegyzi, hogy az új kommunikációs technológiák, beleértve az internetet is, szintén hozzá tudnak járulni a romafóbia elleni küzdelemhez;

1.       teljes mértékben elítél mindenfajta diszkriminációt, amellyel a roma nép szembesül;

2.       felhívja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fontolják meg a romák európai kisebbségként való elismerését;

3.       üdvözli Barroso úrnak, a Bizottság elnökének nemrégiben tett nyilatkozatát a roma nép elleni diszkrimináció felszámolásának fontosságáról, valamint a lisszaboni stratégia lehetséges szerepéről a romák lehetőségeinek javításában [9], és sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket a cigányellenesség/romafóbia minden formájának leküzdésére helyi, nemzeti, regionális, vagy uniós szinten;

4.       sürgeti a Bizottságot, hogy vegye bele a 2007 „egyenlő esélyek mindenkinek” európai éve prioritásai közé a cigányellenesség/romafóbia elleni európai szintű küzdelem ügyét, és felhívja a politikai pártokat és a civil közösségeket minden szinten, hogy tegyék világossá, az európai társadalomban soha nem lesz elfogadható a romagyűlölet;

5.       sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy a koppenhágai kritériumok politikai előírásainak keretén belül fokozottan biztosítsa, hogy a tagjelölt országok valódi erőfeszítéseket tegyenek a jogállamiság megerősítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek, különösen a roma népesség jogainak védelme érdekében;

6.       felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki közleményt arról, hogy hogyan tudja az EU a tagállamokkal együttműködésben a legjobban összehangolni és elősegíteni a romák helyzetének javítására irányuló törekvéseket, és hogy fogadjon el egy olyan cselekvési tervet, amely világos ajánlásokat tartalmaz a tagállamok és a tagjelölt országok számára a romák gazdasági, társadalmi és politikai integrációjának javítására;

7.       üdvözli azt, hogy a tagállamok gyorsan átültették a 2000/43/EK irányelvet a nemzeti jogukba és sürgeti azokat, amelyek ellen jelenleg tájékoztatás elmulasztása kapcsán Szerződés megsértése miatti eljárást indítottak, hogy tegyenek lépéseket a lemaradásuk csökkentésére; felhívja a Tanácsot hogy a luxembourgi elnökség során állapodjon meg a javasolt faj- és idegengyűlöletről szóló EU kerethatározat-javaslatról, amely a gyűlöletkeltő bűncselekményeket büntethetővé teszi az Unióban és amelyről konzultálni kell az Európai Parlamenttel;

8.       felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy erősítsék a nemzeti jogalkotásukat és közigazgatási intézkedéseiket, hogy kifejezett és egyedi cigányellenesség és romafóbia elleni intézkedésekkel a közélet valamennyi területén akadályozzák meg a faji diszkriminációt és az ahhoz kapcsolódó közvetlen vagy közvetett intoleranciát;

9.       felhívja a tagjelölt országokat és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a legjobb gyakorlatokat a roma kultúra előmozdításának bátorítására;

10.     felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek fel megfelelő módon a romák elleni bármely faji gyűlölet illetve a diszkrimináció és erőszak felbujtása ellen a médiában és a hírközlés más formáiban, és felhívja a legjelentősebb médiákat, hogy hozzanak létre legjobb gyakorlatokat olyan alkalmazottak felvételére, akik képviselik a társadalom összetételét;

11.     felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy fejlesszenek ki stratégiát a romák részvételének növelésére a választások valamennyi szintjén, mind szavazóként, mind jelöltként;

12.     hangsúlyozza annak szükségességét, hogy biztosítsák a roma származású bevándorlók egyenlő szociális és politikai jogait;

13.     hangsúlyozza, hogy a hivatalos dokumentumok hiánya a romák alapvető jogai gyakorlásának, valamint a társadalmi integrációhoz létfontosságú szolgáltatások hozzáférésének komoly akadálya Európában;

14.     sürgeti valamennyi tagállamot és tagjelölt országot, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a romák munkaerőpiacra jutásának javítására a jobb hosszú távú foglakoztatás biztosítása érdekében;

15.     felhívja azon tagállamokat, ahol a roma gyerekeket a szellemi fogyatékosok iskoláiba vagy külön osztályokba különítik el, hogy egy meghatározott időn belül tegyenek lépéseket az elkülönítés elleni programok terén, ezáltal biztosítva minőségi oktatáshoz való hozzáférést a roma gyermekek részére és megakadályozva a roma-ellenes érzelmeket az iskolás gyerekek között;

16.     emlékeztet a romák, szintik és vándorlók gyerekeinek oktatásáról szóló, 1989. május 22-i tanácsi és az oktatási miniszterek tanácsa általi állásfoglalásra[10], és úgy véli, hogy kiemelten kezelendő a roma gyermekek oktatáshoz való hozzáférésének biztosítása;

17.     felhívja a tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy tegyenek lépéseket az egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz való mindenki számára egyenlő hozzáférés biztosítására, ennek érdekében vessenek véget minden diszkriminatív gyakorlatnak, különösen a romák elkülönítésének a szülészeteken és akadályozzák meg a roma nők belegyezés nélküli sterilizálását;

18.     üdvözli az Európai romák és vándorlók fórumának létrehozását, és a parlament keretében működő csoportoknak a roma és kisebbségi ügyekre irányuló munkáját; elismeri az ilyen testületekkel folytatott együttműködés fontosságát az európai roma politikák létrehozása során;

19.     úgy véli hogy a jelenlegi európai gettósodás elfogadhatatlan és felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gettósodás ellen, a diszkriminatív gyakorlatok leküzdésére a lakások biztosításában és a romák alternatív, higiénikus lakhatáshoz jutásának elősegítésére;

20.     sürgeti a roma népességgel rendelkező régiók kormányait, hogy tegyenek további lépéseket a roma köztisztviselők integrálására a közigazgatás és a döntéshozatal valamennyi szintjén a korábbi kötelezettségvállalásokkal összhangban, és hogy biztosítsák a szükséges forrásokat az ilyen pozíciók hatékony működtetésére;

21.     üdvözli az öt tagállam és tagjelölt ország által életre hívott "A romák bekapcsolódásának évtizede" elnevezésű kezdeményezést és felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az érintett kormányokkal ezen kezdeményezés EU-s finanszírozásának biztosításában;

22.     felhívja a Bizottságot, hogy nyilvánosan bátorítsa a nemzeti kormányokat, hogy biztosítsák a roma szereplők teljes bevonását a projektek tervezésébe, végrehajtásába és nyomon követésébe, amennyiben a finanszírozási program romákat céloz meg;

23.     támogatja az Uniós intézményeken belüli folyamatos fejlődést az EBESZ által kialakított roma-roma közötti megközelítés beépítésére, a romákhoz és a nem romákhoz kapcsolódó jövőbeli álláshirdetések során;

24.     felhívja a politikai pártokat mind nemzeti mind európai szinten, hogy vizsgálják felül pártstruktúrájukat és eljárásaikat a romák részvételét közvetve vagy közvetlenül akadályozó korlátok eltávolítása érdekében és építsenek be politikákat a romáknak a fő politikai és társadalmi programjukba történő teljes integrációjára;

25.     sürgeti az Európai Unió Megfigyelőközpontját, valamint létrehozása után az alapjogi ügynökséget, hogy fordítson nagyobb figyelmet az európai cigányellenességre/romafóbiára és biztosítsa a szükséges erőforrásokat a romák elleni faji jellegű visszaélések és emberi jogi sérelmek nyomon követésére;

26.     sürgeti valamennyi tagállamot, hogy támogassák a romákat abban, hogy képesek legyenek az ön-képviseletre valamint a közéletben és a társadalmi életben való aktív részvételre, és tegyék lehetővé a roma civil szervezetek számára hogy hallathassák hangjukat;

27.     felhívja a Bizottságot, hogy vesse fel a roma-kérdést európai szinten különösen a tagjelölt országok tekintetében, mivel Európa minden részében élnek romák;

28.     utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és a tagjelölt országok korányainak és parlamentjeinek.

   1.Alkalmazkodás:

  Légy önmagad(ban) cigány, légy a környezetednek (közvetlen, illetve közeli barátok), légy a társadalomnak is cigány nemzetiségű állampolgára, de tartsd be azokat az írott és iratlan közösségi normákat is, hogy ne legyél az a cigány, akire a többség gondol, ha meghallja ezt a szót! Hozd össze, ügyes vagy!

  Az az igazság, hogy engem általában mindeféle nemzetiségűnek néznek, csak cigánynak nem.

Viccen kívül néztek már töröknek, indiánnak /ha két copfba fonom a hajam, a szerelmem szerint úgy nézek ki mint Pochahontas :-) /, indiainak, félvérnek és most legutóbb már úgy jöttek oda hozzám, hogy beszélek-e magyarul? Mire én értetlenül néztem az illetőre, hogy igen, de miért?, kérdezett valamit majd, közölte velem hogy azt hitte argentín vagyok. Vicces nem?? Én ezeken az eseteken jókat mosolygok :-) Most is :-)

 Szóval, ezzel csak azt szerettem volna mondani, hogy kicsit értetlenkedve szoktam állni amikor valaki azzal, jön, hogy mert ő cigány. Hát igen, nem egy barátnőm van, aki ezzel az indokkal nem kapott állást. :-( Sajnos.

Azért hihetetlen számomra mert nincs ilyen problémám. Tényleg nincs. Bár hozzá teszem, nekem nagyon vegyes a baráti társaságom, és itt is- ott is, tudják kilétemet, nincs gond. Az, hogy alkalmazkodom, az nem azt jelenti hogy megtagadom a kilétem, a cigányságom, stb.

  Azt jelenti, hogy képes vagyok arra, hogy elfogadjam az adott eset "kulturáját" írott és iratlan szabályait.

   Ez egyáltalán nem nehéz!

Nem nőttem fel cigánytelepen, mégis tudok az ottani emberekkel beszélni. Annyi a titok, hogy az első pár percben csak annyit beszélsz amennyi szükséges, és közben törekedsz arra, hogy figyelj mindenre.

Jah, és vállalja fel mindenk büszkén a származását! Ne titkolja, ne szégyelje! Emeltfővel járjon-keljen a világban!

 Remélem hasznos volt :-)

    Kedves olvasóim, kedves idelátogató emberkék :-)!

 Szeretnék nektek, mindenkinek boldog új évet kívánni!

Ha még pontosabb akarok lenni,

KÍVÁNOM MINDENKINEK ÚJ ÉV ALKALMÁBÓL AZT, AMIT KÍVÁNNÁTOK MAGATOKNAK IS!

TELJESÜLJÖN MIDEN KÍVÁNSÁGOTOK, VÁGYATOK TERVETEK!

 Aztán vigyázzatok magatokra, főleg akik éjszaka az utcán töltitek és várjátok a 0:00 percet és ott kívántok átlépni a 2010 -es évbe!!!!!!!!!!!

 na puszi mindenkinek!!!!!!!!!

Ányesz

    Szóval, így a két ünnep között, nem feltétlenül akartam írogatni, vagy egyáltalán "gonolkozni" :-), a hétköznapi problémákról, az emberekről, vagy úgy egyáltalán SEMMIRŐL.

Csak lízítani akartam, mindentől mentesülni, kicsit magammal ellenni.

 Hm.. nem sikerült.  de nem is bánom, mert így megoszthatom veletek a gondolataimat.

 Borsod egyik kicsi falujában készítettem pár képet, karácsony alkalmából. Azt akartam látni, hogy a szegény emberek illetve a szegény cigányoknál van-e Jézuska, valamilyen formában. :-/

  Arra a helyre mentünk vissza ahol nyáron már voltunk, mondhatni jó kapcsolatot sikerült teremtenünk, stb. Nem volt semmi probléma.  Így úgy gondoltam, ezek után elmegyek és megnézem mi újság most.

    Na két dolog, ami meglepett!!!!!!

 1. Három családhoz mentem be, mert amikor meglátták a fényképező gépet, akkor mondták, hogy most nem szeretnék, ha bemennék, mert ......

Egy kereskedelmi csatorna fő műsoridőben leadott egy olyan riport filmet ami lejáratta őket. Ami rossz fénybe vetette fel őket. Jó, elfogadtam azt hogy nem fényképezek, nem erősködtem, nyáron elmondtam hogy nem rossz szándékkal vagyok itt.

   Na most ami nekem ezzel borszasztó nagy problémát okoz, az az, hogy miért nincs a riporterekben annyi etika, hogy ne járasson le embereket. Tanulnak etikát nem???? Vagy hol van a lojalitás???? Hol van az, hogy embernek tekintjük a másikat????

   Kérdem én, ha valaki úgy nő fel, hogy ő koszos, büdös, semmire kellő, lusta, dolgozni nem akaró, abban fel lehet ébreszteni azt a vágyat, és eljuttatni odáíg hogy akarjon változni????

 Egyszerű pszichológia!!!! Ha valaki előveszi a "józan paraszti eszét" ahogy ezt a közmondás is ügyesen diktálja, akkor rájöhet arra, hogy negatív-negatívat hoz, pozitív- pozitívat.!!!!!

   Megmondom őszintén, hogy már elegem van a hülye ostoba emberekből, függetleül attól, hogy az cigány, vagy gazho (nem cigány)!

 Elegem van abból, hogy a média, nem tud pozitív példákat bemutatni, hogy a "mezei emberek " között jó kapcsolat legyen! Mert biztos hogy volt ilyen, ezt az idősek tudják a legjobban bizonyítani!

 Mielőtt valaki félreértene  én is "mezei emberke" vagyok. Számomra ez a kifejezés azt jelenti, hogy egyszerű, természetes, nem központi szerepekben van, stb.... Szóval értsétek a legjobban :-) Ezzel senkit nem akarok bántani!

    Véleményem szerint egy társadalmat a "mezei emberkék" tudnak a legjobban összetartani, akkor ha ebben a média olyan szerepet vállal, ami megtanítja az embereket újra az együtműködésre!

 A cigányokat mindenki úgy állítja be, hogy különböző ismert negatív sztereotípiákat hisz el, annélkül, hogy találkozott-e velük, vagy nem!  A televízióban a különböző, barom beszélgetős műsorokba becsábítanak szegény (anyagilag) embereket (általában, szellemileg beteg illetve cigány embereket), egy kis lóvéért, és lehet, hogy akaratlanul de ez teljes mértékben lejáratás!!!! Ha nekem nem lenne csomó nemzetiésű emberrel kapcsolatom, akkor még én is elhinném. De így cigánylányként is ég a bőrömről a kép, hogy honnan szednek össze ilyen embereket akik képesek bemenni és hülyét csinálni magukból! Aztán amikor lenyugszom, rájövök, hogy -jah, hát ennek az embernek nincs pénz, jóhogy bemegy, fél  órát beszél és kap 10 000 forintot. Ezt az összeget azért tudom, mert pont egy vizsgámról mentem hazafelé a nyugati aluljárón keresztül és egy velem egyidős leányzó leszólított, hogy nincs-e kedvem tv-ben szerepelni. Néztem rá értetlenül, hogy mi a francot akar tőlem és montda, hogy az a feladata, hogy leszólítson embereket (bárkit) mert a Joshi barát műsorába keresnek egyéneket, valós problémával és kapnak 10 000 ft. -ot. Ahogy ezt elmondta közöltem a leányzóval, nyugodt hangon, hogy nincs rá szükségem, egyrészt azért mert pedagógus leszek, elvből sem vállalok ilyeneket, másrészt, annyira jó a konfliktuskezelésem, hogy ezt megoldja én, és a konfliktusokozóm.

   Szóval, ezeket a műsorokat, agyonra büntetném, mert emerekből csinálnak hülyét!!!!

Kérdem úrja, hova a francba tűnt az etika, az erkőlcs, ?????

Én miért lettem megtanítva arra, hogy nem játszunk érzelmekkel, emberekkel? Mi lesz így a becsületes emberekkel? Eltünnek a földről????

A másik dolog, ami önmagába már jó!

 Szintén ebben a kis faluban sétálgatunk este egy barátunkkal, mire a hátunk mögött jön egy zömök kopasz kigyúrt nem sokkal idősebb fiatalember mint mi. Leszóllítja a barátunkat elég vehemes hangon, hogy TE mit csináltok ti ezzel a faluval? Hát hogy őszinte legyek, nekem soha nem volt problémám a cigány származásom miatt, pedig szép világos barna a bőröm.  :-) De én így szeretem magam! :-) Tényleg. Abban a pillanatban viszont megijjedtem hogy Úr Isten most mi lesz itt? Na ennyit az előítéletről, kiderült én is az vagyok, (bár egészségesen, mert adok esélyt a javításra ) Szóva, miután beleszoltunk a beszélgetésbe, folyamatosan törekedtünk arra, hogy a fiatalember hangja halkuljon, és nyugodjon. Mind a hárman nyugodtan beszélgettünk. És itt a kulcsszó!!!!! Beszélgetni kell, amiben kiderül, hogy mi a probléma hogyan lehet segíteni, hogyan lehet megoldani. Ekkor megfogalmazódott rengeteg olyan mondat amit kevesen mernek kimondani, de ez a nemcigány eber kimondott. Most mit mondjak sok mindenben igaza volt, de akkor is törekedni kell a megoldásra!!!!

    Miután mi beszélgettünk vele, ő is kimondta, hogy ez jó volt így, mert így elkezdőthet valami.

   Ő viszont megemlítette a JOBBIK-ot. Na most lehet röhögni, de én hiszek az emberek jóságában, abban, hogy az ember eredendően jó. Elég optimista vagyok, aki imádja az életet, az embereket, és a pillanatnyi érzelmek nagyon meg tudnak fogni.

De gusztustalannak tartom azt, hogy jobbikkal és a Gárdával tartanak sakkba falvak cigányokat! Ilyen nincs!!! Felháborító!

   Ez megint pszichológia! Erőszak- Erőszakot szül!!!!!

  Vagy most mondhatnám budapest 7-es busz. Húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú. Egy felföldi fiú a barátjával beszélte meg több mint 40-50 ember között, hogy minden magyar köcsög, a cigányokat, a zsidókat , a kínaikatat ki kéne nyírni, meg ilyenek. A magyarok azért köcsögök, mert felvidékért nem álnak ki meg ilyenek! Mondanom sem kell ehhez az öntudathoz kellett 3 liter bor!

 Én nem akarom tönkretenni senkinek sem az identitását, de akkor ahogy ezt a Harry Potter-ben mondanák, magyarországon az emberek 80 % sárvérű! Csak olvassuk a történelmet!

 Az pedig, hogy a cigány is magyar, az megint ésszerű és gyakorlatban is bizonyított, megint a történelem ad bizonyítékot. (Az első cigány írás 1300-as évekből van! ez azt jelenti, hogy már hamarabb voltak magyarország földjén és ekkor feljegyezték őket is)

   Na mindegy, én ezt már nem értem!!!!!!! Valaki elmagyarázná, mi a franc történik az emberekkel????????????????????????????????????????????????????????

A Magyar Nemzet információja szerint jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűncselekménye miatt kereste fel az ügyészség az Országos Cigány Önkormányzat székházát

Napokkal ezelőtt nagy mennyiségű iratot foglalt le és szállított el az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) székházából a Kecskeméti Városi Ügyészség - értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűncselekménye miatt kereste fel az ügyészség az OCÖ Dohány utcai székházát. Ifjabb Bogdán János OCÖ-szóvivő megerősítette: a dokumentumok lefoglalása nem új ügy kezdetét, hanem az OCÖ-elnök bírósági szakaszban lévő eljárásának folytatását jelzi.

Egy másik hamis bizonylatolási ügyben Kolompár Orbán szervezete, a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) Nógrád megyei elnöke, Rácz Dezső is gyanúsítottá vált - olvasható a napilapban. Alapos a gyanú, hogy Rácz nógrádmegyeri helyi szervezeténél, valamint helyi cigány kisebbségi önkormányzatánál valótlan bizonylatokkal próbálták igazolni, hogy mire költötték a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány pályázati pénzét 2008-ban.

Gettóba zárták a cigányokat! Szögesdrót, biztonsági őrök...

HV-összeállítás

- vilag@hetivalasz.hu

Utolsó módosítás:

2009.12.13. - 11:28

Létrehozás:

2009.12.12. - 12:48

A bejárathoz rendőröket és biztonsági embereket vezényeltek, akik éjjel-nappal ellenőrizték a be- illetve kijövőket.

A délkelet-szlovákiai Nagymihály városa egy közel három méter magas, több mint 100 méter hosszú falat épít a Kelet lakótelepen. A közeli cigánytelep lakói panaszkodnak, mivel a fal akadályozza, hogy keresztülmenjenek a lakótelepen. A város több lakója azonban örül a falnak, mondván, legalább megakadályozza, hogy a közeli cigánytelep lakói szemeteljenek és szennyezzék a környéket - írja a bumm.sk.

„A fal azért van itt, hogy ne járjanak erre a romák és ne csináljanak itt a rendetlenséget. A szeméttárolóból kitúrják a ruhákat, hulladékot és oda hordják, ahol élnek. A szemetet szétszórják az utakon. A lakóházak tövébe odacsinálnak. Ez már hosszú évek óta húzódó probléma, ezért örülük annak a falnak" - mondta a SME napilapnak az egyik lakó, Gregor Ondrík.

Egy másik lakó szerint a fal a zajok ellen épül. A falat építő munkások is ezt mondták, bár ironikusan megjegyezték: ki látott már olyan zajárnyékoló falat, amely úgy akar védeni a gékocsik okozta zajtól, hogy nem az út mellett húzódik.

A romáknak azonban nem tetszik a fal, szerintük egyértelműen azért épül, hogy megakadályozza a lakótelepen való áthaladásukat. „Gyakran járok arrafelé, zavar ez a fal, kerülnöm kell miatta. Azért építették, hogy ne járjanak erre a cigányok. A mieink a konténerek miatt jönnek ide, rendetlenséget csinálnak" - mondta a közeli telep egyik lakója, elismerve, nem is csodálkozik azon, hogy a lakosok panaszkodnak.

A legrosszabb magyarázat szerint fallabdázásra készült a fal

A nagymihályi városi hivatal szóvivője azt mondta, a fal sport céljából épül, például fallabdázásra illetve kosárlabdázásra is lehet használni, részben pedig zajárnyékolás lesz a feladata. Mint mondta, a beruházás 40 ezer euróba kerül.

Ján Slota, a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt elnöke augusztusban úgy nyilatkozott: a magyaroknak felesleges ágálni a szlovák nyelvtörvény ellen, amikor Magyarországon halomra ölik a cigányokat. A szlovák miniszterelnök-helyettes pedig azt mondta: „meg kell akadályozni, hogy a határokon túlról begyűrűzzön Szlovákiába a romaellenesség". A Heti Válasz utánanézett, hogy - függetlenül a magyarországi gyilkosságoktól - mennyire szegregálják a cigányokat Szlovákiában és a térség más országaiban.

Ha felállítható negatív „rangsor", akkor a régió országai közül Szlovákiában a legrosszabb a romák helyzete. Nem csak a szegénység, de a hivatalos állami szintű szegregáció is sújtja őket. A kilencvenes évek végén Rudolf Schuster, Kassa akkori polgármestere - a későbbi köztársasági elnök -, kitelepítette a városból a cigányokat, és egy elkülönített lakóhelyet jelölt ki számukra. Az Eperjes melletti Osztrópatak (Ostrovany) község önkormányzata nemrégiben ugyancsak fallal szigetelte el a helyi cigánytelepet, így akarván megelőzni a bűnözés terjedését. Aleksander Musinka eperjesi egyetemi tanár szerint a gettósítási tendencia egész Szlovákiában egyre erősödik. (A második világháborús szlovák fasiszta bábállam idején egyébként kitiltották a romákat a városokból.)

A szerb fővárosban nyáron döntöttek úgy a hatóságok, hogy az egyetemi olimpia, az Universiade „zavartalan lebonyolítása érdekében" szögesdróttal veszik körül a sportolók otthonául szolgáló Belleville olimpiai falu környékén lévő cigánytelepet. A bejárathoz rendőröket és biztonsági embereket vezényeltek, akik éjjel-nappal ellenőrizték a be- illetve kijövőket. A szerb belügyminiszter szerint a „vad telepek" megzavarhatták volna a július első felében megrendezett játékokat.

A nemzetközi közvélemény tíz éve figyelt fel arra, hogy egyes kelet-európai országokban gettóba kényszerítik a romákat. A BBC tudósítója néhány éve a moldvai csángók volt központjában, a mára teljesen elrománosított, százezer lakosú Karácsonkőn járt, és döbbenetes beszámolót közölt az itteni gettósításról. A cigányokat ugyanis egy használaton kívüli csirkefarmra kényszerítették; kétezer embert zsúfoltak be a telepre, ahonnan csak dolgozni mehettek ki. A farmot magas fallal vették körül, a bejáratot a rendőrség őrizte. A város polgármestere azzal védekezett, hogy egy szabályos roma kerületet akart létrehozni, városközponttal, ahol templom, orvosi rendelő, közösségi ház kerül kialakításra. A cigányokat az erdőben, a közmunkákon, útépítésen dolgoztatták, bérükből levonták a lakhatási költségeket. Az újságíró megjegyezte: „úgy látszik, Hitler szelleme ott sétál a karácsonkői városházán".

Karácsonkő valószínűleg a cseh Usti nad Labem várostól vette az ötletet. Csehország kilencedik legnagyobb településén a polgármester úgy döntött, hogy nem telepítik ki a romákat, de az általuk lakott negyedet fallal veszik körül. Az ötlet olyan nemzetközi felháborodást keltett, hogy a falat le kellett bontani. A prágai hivatalos szervek viszont csak hetekkel a botrány kipattanása után adtak ki egy halvány elítélő nyilatkozatot; a város polgármestere pedig közölte, hogy nem kér bocsánatot. A sörgyártásról híres Plzeň városa is úgy döntött, hogy kerítéssel veszi körül a cigányok lakta városrészt. A terv nem valósult meg, mire radikális csoportok önkényesen le akarták zárni a roma negyedet.

Bulgáriában viszont már „nagyban" különítik el a cigányokat. A több mint kétmilliós Szófia északkeleti részén található Philipovtsy, a 120 ezer fős roma kerület. Lakóinak száma több mint egy átlagos bulgáriai városé. Az itteniek mérhetetlen nyomorban élnek, olyanban, amelyet az EU fejlettebb részein el sem tudnak képzelni. A cigányok még egyénileg sem tudnak kitörni a gettóból, mert Szófia más részein nem adnak el nekik lakást, és bérelni sem tudnak. A negyedben soha nem látott méreteket öltött a bűnözés, amely megállíthatatlanul terjed. Ezen felül szélsőséges csoportok többször betörtek a városrészbe, és összetűzéseket provokáltak a helyiekkel.

Kalandvágyó angol újságírók utánanéztek, hogy mi a helyzet a dél-bulgáriai Rodope hegységben. Az ott lévő falvakban is azt tapasztalták, hogy a romákat teljesen elkülönítették; ráadásul a helyi önkormányzat az infrastrukturális fejlesztéseket leállította a cigánytelepek határán, mondván, hogy elfogyott a pénz. Így ezeken a településeken rendszerint se vezetékes víz, se csatorna, sőt, gyakran még villany sincs.